Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

dekben részben elfogadottá vált, de bizonyítást nem nyert méhészeti rendeltetés kétségeinek bemutatásával az a célunk, hogy a kérdés ne nyugodjon. A kutatás további irányvonalait már korábban megjelöltük, de ennek megvalósításában alig történt elmozdulás.

6 A feladat megoldásának meggyorsítása és felkarolása inkább intézményi keretek közt juthat előbbre, mert egyéni lelkesedésünk és lehetőségeink korlátozottak. Új lelőhelyek Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Az ismertetés módja az egységes topográfiai felmérés szabályait követi, tehát a korábbiak folytatása. (1. kép)

7 Noszvaj - Pipis-hegy DNy-i oldala (H.l.c) Noszvaj község határának D-i részén, a Kánya-patak öreg kőhídja és a vízmű épületével szemközt, a Pipis-hegy DNy-i oldalán egy alacsony ignimbrit sziklapad van, melyen 2 db kaptárfülke található. Jó állapotukra mutat a keret és keretátvágás megléte. A kaptárkőtől balra a hegyoldalban még néhány töredezett sziklarész emelkedik, de ezeken nem találtunk fülkét csak kőbányászatra utaló nyomokat. (2. kép) A lelőhelynek nem volt irodalmi említése. A kaptárkövet 1994 tavaszán végzett terepbejárásunkon Baráz Cs. vette észre a szemközti Csobánka oldalából, ahonnan nézve a sziklakibúvás szinte világított a tarra vágott erdő jóvoltából. A felmérést elvégeztük. (5. kép) Eger - Cakó-tető (H.2. a) Az ismert és felmért lelőhelyen 1993-ban Baráz Cs. néhány helyen, a szikla aljában eltávolította az avartakarót és törmeléklerakódást. Ennek során újabb fülkék kerültek elő, melyek felmérését elvégezte. A bővülési lehetőség még ezután sem merült ki. /. sziklavonulat: A DDNy-i oldalon a 6. és 7. fülke közötti felületen egymás mellett két újabb fülke vált ismertté, melyek a 19. és 20. sorszámot kapták. Lekopott állapotuk ellenére formájuk még jól kivehető s el lehet gondolkozni helyzetükön. (3. kép) IV sziklavonulat: A 8-9-10. fülkék után következő hosszú szakaszon korábban nem találtunk fülkét. Most a 9. számútól kb. 20 méterre egy újabb fülke került elő, mely all. sorszámot kapta. (3. kép) Szomolya - Csobánka-tető (B.7. d) A Csobánka-tető Kánya-patak felé hajló tetejének peremén alacsony ignimbrit sziklapad húzódik, melyen 4 db kaptárfülke van. Az 1. és 2. fülke a pad felső szintjén, a 3. és 4. pedig lejjebb található. (4. kép) A lelőhelyet 1978-ban fedezték fel az ELTE Földrajzi Tanszékének munkatársai terepgyakorlatuk során. Vezetésük nyomán Mihály P 1987-ben mérte fel a lelőhelyet. Első irodalmi említése Borsos B. szakdolgozatában szerepel.

8 (5. kép) Ostoros - Vizes-völgy (H.7.a) Ostoros község belterületének D-i végénél a Verempart dombjának túloldali aljában húzódik a Vizes-völgy. Ennek Ny-ra néző oldalában néhány kisebb és egy nagyobb riolittufa pad húzódik. Az utóbbi oldalában 1 db kaptárfülke látható. (6. kép) 6 MIHÁLY Péter 1975. 47.; 1976. 274.; 1990 Kézirat. 1-63. 7 A táblázatokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyét B-vel, Heves megyét H-val, Pest megyét P-vel jelöltük. 8 BORSOS Balázs 1991. 121-137. 64