Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Király Júlia: Gárdonyi Géza és a nyelvművelés

Gárdonyi Géza nyelvművelő törekvéseinek lényege, hogy ő mindkét oldalról igyekezett foglalkozni a nyelv törvényeivel. Mint író is tudatosan törekedett a nyelv tisztaságára, a helyes magyarságra, de mint nyelvész is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Hogy melyek voltak ezek a törekvések, ezt kívánom a dolgozatban felvázolni a hagyatékban lévő kéziratanyag alapján. Balassa József szerint a következő szempontok szerint kell vizsgálni a nyelv tisztaságának és helyességének kérdéseit.

11 1. Idegen szavak használata. 2. Idegenszerű szerkezetek. 3. A szavak helyes használata. 4. Vétségek a nyelvtan szabályai ellen. A század elején folyó nyelvtisztító mozgalom az idegen szavak mellőzését és megmagyarosítását állította a nyelvhelyességért folytatott harc előterébe. Ezt a célt szolgálta Tolnai Vilmos Magyarító Szótára. Gárdonyi is ehhez az irányhoz csatlakozott. О is a magyar nyelv megtisztítására törekedett, s a nyelv helyes használatát szerette volna elterjeszteni. Idegenkedett minden más nyelvből átvett szótól. ANTIBARBARUS

12 című - kéziratban fennmaradt - gyűjteményében az idegen szavakat sorolta fel, elemezte ezeket, s bizonyítékokat, indokokat, okokat sorolt fel helytelenségük bizonyítására. A 266 lapból álló kéziratos gyűjteményben óvott a germanizmusoktól, ezek összegyűjtésére és kiirtására törekedett. A gyűjtemény nem egy nyelvtudós gyűjtése, hanem egy író szubjektív törekvését tükrözi. Gárdonyi magyarázatai, érvei nem a nyelvtudós érvei - bár több helyen hivatkozik szótárakra -, hanem egyéni meglátásait, észrevételeit tükrözik. A képes beszéd című szócikkhez például a következők tartoznak: „Más nemzeteknél a gondolatoknak, képekbe való öltöztetése csak költők és nagy írók műhelyében történik. Nálunk maga a nyelv szüli a képeket. Még gondolkodni is képekben gondolkodunk. Persze az idegen hatások alatt kiszáradnak a nyelvnek ősi erei, és elfakulnak az ősi színek. Az íróknak lenne kötelességük, hogy nyelvünknek ezt az ősi erejét tanulmányozzák és aszerint írjanak. A magyar író ne tintával írjon, hanem a szivárvány hét színével."

13 Néhány példával illusztrálom, hogyan épülnek fel a kéziratban az egyes „szócikkek". „Képes (möglich)

14 Benne van ugyan az ónyelvben is, de latin és német gaz. Sok igénk helyét birtokolja, sok színünket halványítja, s félreszorítja ezeket a szavakat is: erős, alkalmas, rávaló, rátermett, ügyes, arravaló..." „Képez (bilden)

15 Ha a képez semminemű képpel nincs értelmi kapcsolatban, akkor töröljük. Vagy elhagyható, mint például: a só és a paprika ételízesítő (s nem ételízesítőt képez). Vagy ha el nem hagyható, helyettesíthető efféle igékkel: alkot, épít, cselekszik." 11 BALASSA József, 1937. 91. 12 Antibarbarus, kézirat. Leltári szám: 95.32.1-266. 13 Antibarbarus, kézirat. Leltári szám: 95.32.96. 14 Antibarbarus, kézirat. Leltári szám: 95.32.104. 15 Antibarbarus, kézirat. Leltári szám: 95.32.105. 375