Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)
Tari Lujza: Rajeczky Benjamin Heves megyei népzenegyűjtései I. Átány és Bodony
tásával szinte kizárólagosan népzenei közgyűjteményünk életben maradásáért, létéért kellett küzdenie." 17 Pedig nagyon valószínű, hogy a szerény önéletrajzi megfogalmazás azt jelenti, hogy három éven át ingyen dolgozik, „szolgálatból", tehát saját létéért is küzdenie kell. 18 Lajtha 1946 nyarától különböző helyekre levelez, hogy Rajeczky Benjámint a Néprajzi Múzeum Népzenei Gyűjteményénél alkalmazzák. „Dr. Rajeczky Benjamin igen képzett muzsikus, kitűnő zenetörténész... Rajeczky Benjamin tanár urat a Magyar Nemzeti Múzeumban az egész magyar közművelődés szempontjából nagyjelentőségű munkakör várja... О nagy örömmel vállalja beosztását, melyet életcéljának tekintene. 19 A háborút aránylag épségben átvészelt népzenei gyűjtemény (amely a népzenekutatás hőskorában, Vikár Béla, Bartók, Kodály, Lajtha és mások nem kis munkája nyomán gyűlt össze) szempontjából Lajthának egyáltalán nem mindegy, ki kerül az osztályra munkatársnak. Lajtha komoly munkaerőés főleg szakemberhiánnyal küszködött már a háború előtt is, a háború után azonban teljesen egyedül marad. Lajtha ekkor persze még nem sejtheti, hogy a múzeumból neki magának is távoznia kell majd néhány év múlva. Ekkoriban azonban éppen külföldre készül - a háború után először -, hogy háború előtti zeneszerzői megbízatásainak eleget tegyen. 1947-ben egy rövid külföldi út után még ugyanaz év őszén családjával együtt Londonba utazik egy évre. 20 Ezért is fontos neki, hogy Rajeczky Benjámint alkalmazzák, aki őt minden tekintetben helyettesítheti. Bár Rajeczky kinevezését illetően nem történik változás, az egyéves távollét idejére Lajtha rá bízza a múzeumi zenei gyűjteményt. Rajeczky Benjamin ezt a feladatát hivatása teljes magaslatán látja el. A múzeum vezetőségéhez ez idő alatt intézett különböző beadványaiból a szakma minden részletkérdése - így a technikai felszereltség iránt is - felelősséget érző tudós mutatkozik meg. 1948. IV. 5-én kelt beadványában hangsúlyozza, hogy nincsenek meg a zenei felvételek készítéséhez és a felvett zenék lejátszásához szükséges eszközök, s ha pótlásukról nem gondoskodnak, félő, hogy minden anyag hasznavehetetlenné válik. 21 Ekkor is megmutatkozik kettős irányultsága a hangfelvétel eszközei iránt. Ezt a kétféle érdeklődést a következőkben nevezhetjük meg. Egyrészt modern technikai eszközök alkalmazása felvételek készítésénél az élő hangzás minél tökéletesebb megközelítése (és a jelen lévő, fölösleges zajok kiküszöbölése) érdekében, továbbá a lehető legtökéletesebb eszközök alkalmazása lejátszáskor a zene legfinomabb árnyalatainak meghallásához. Másrészt viszont érdekli a különböző hangrögzítő és hangvisszaadó találmányok története nemzetközi összefüggésben és speciálisan a tudományágra vonatkoztatva. 22 17 BERLÁSZ Melinda 1982. 10. 18 Megerősíti ezt Sárosi Bálint, aki a háborús évek alatt találkozott vele először: „Közben a sors úgy hozta, hogy őt magát is láthattam kisebb beosztásban, mint ami képességei szerint megillette volna. De sorsa miatt elégedetlennek sohasem láttam. Vidám szerénységgel tette mindig, amit éppen tennie kellett és lehetett." SÁROSI Bálint 1987. 38. 19 LAJTHA László 1946. június 14-én a vallási és közoktatási miniszterhez írt levelét közli BERLÁSZ Melinda 1982. 11-12. 20 BERLÁSZ Melinda 1984. 60-62. 21 Közli BERLÁSZ Melinda 1982. 13. o. 22 A hangfelvételek történetét hazai vonatkozásban, egyben széles körű nemzetközi összefoglalással ő írja meg. L. RAJECZKY Benjamin 1972. Emellett kezdettől lelkesesen támogatja az 1937-ben elindított Pátria hanglemezsorozatot, melyben később tevőlegesen is dolgozik. 337
