Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Tari Lujza: Rajeczky Benjamin Heves megyei népzenegyűjtései I. Átány és Bodony

Lajtha, hazatérése után egy 1949. január 15-én írt beadványában újból hangsúlyozza: „Rajeczky Benjamin európai szakember és legszélesebb látókörű kutatóink egyike. A legnehezebb időkben, hűséggel, kitartással, bevált szakértelemmel látta el feladatát, önfeláldozására jellemző, hogy vidékről járt be hivatalába, s így segített a Népzenei Osztályon. "

23 Kinevezése még nem történik meg, de a nyugati kapcsolatokkal rendelkező, és nyugatról éppen hazatért (és ezért nem kívánatos) Lajtha helyett ő lesz az osztály megbízott vezetője.

24 Időközben 1949-ben Lajthával, illetve Domokos Pál Péterrel megkezdik (a később részben publikált) népzenei gyűjtéseket az áttelepített moldvai csángók körében. 1950-ben végre megtörténik a kinevezése (1960-ig a Néprajzi Múzeum munkatársa). De már rögtön 1950-ben egy tudományos felmérésnek álcázott politikai viszgálatnak vetik alá. Rajeczky Benjamin komolyan veszi a feladatát, s a kérdésekre tudományos módon készít jelentést „Pro Memoria a Népzenei Osztály helyzetéről" címmel. Mindennapjairól - egyben gondjairól - szinte csak ebből az iratból értesülünk: „A jelen helyzetben a Népzenei Osztálynak egyetlen munkaereje van, akinek a közönség kiszolgálása, a költségvetések és jelentések elkészítése mellett a felvételek lebonyolítására, a helyszíni gyűjtésre, főleg pedig a sok időt igénylő lejegyzésre (a támlapok elkészítéséről nem is beszélve) alig marad ideje. "

25 Ilyen nehéz időszakban végzi, illetve folytatja a gyűjtéseket a nyelvterület több pontján, majd egyre több faluban Heves megyében is. Korábban, 1948 februárjában helyszíni gyűjtésben rögzíti a népzenei-néprajzi irodalomban nagy elismeréssel emlegetett pásztói betlehemest.

26 Nagyobb tömegű Heves (és részben Nógrád) megyei gyűjtést 1952-ben, majd 1954-ben végez. 1954-ben kerül sor az átányi és a bodonyi gyűjtésre is. 1955. december 8-án egy újabb bodonyi gyűjtés következik.

27 Bodonyban menyasszonysirató gyűjtése a fő célja, de az egyes korosztály siratóismerete és a múltba visszanyúló emlékezete alapján a sirató minden fajtájáról áttekintést ad a terepmunkát követő írásos beszámolójában.

28 Amint gyűjtési tapasztalatairól írja, a gyűjtés alapján „a meny asszony siratást bízvást valaha általános szokásnak könyv el23 Közzé teszi BERLÁSZ Melinda 1982. 12. A „vidék" Pásztót jelenti. Szülei még a 20-as években költöztek Pásztora (Heves m.) Egerből, ahol Rajeczky Gábornak (R. B. édesapjának) jobb munkalehetősége kínálkozott. Rajeczky Benjamin később is Pásztóról járt dolgozni Budapestre a Magyar Tudományos Akadémiára. 24 BERLÁSZ Melinda 1982. 13. Lajtha útlevélkérelmét két nyugati népzenei konferencián való részvételre 1949-ben utasítják el. 1951-től pedig már nem vehet részt a népzenei osztály munkájában. L. BERLÁSZ Melinda 1984. 66-67. 25 Közli BERLÁSZ Melinda 1982. 17. 26 MNT II. 368. sz. 27 A bodonyival azonos napon Párádon is gyűjtött, melyről a mátravidéki gyűjtéseket bemutató tanulmányban számolunk be. Ez a gyűjtés tematikájában ugyanis különbözik az átányitól és a bodonyitól. Ezért itt csak megemlítjük, hogy Tarjám Bálint 58 éves férfitől vett hangszalagra néhány népdalt. 28 RAJECZKY Benjamin 1955a. 338