Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Tari Lujza: Rajeczky Benjamin Heves megyei népzenegyűjtései I. Átány és Bodony

teológiai tanulmányok mellett az egyetemen Rudolf von Ficker professzor

10 zenetörténet óráira is beiratkozik, amellett művészettörténetet hallgat és maga is sokoldalúan műveli a zenét.

11 Egy életre meghatározó számára az a zenetörténeti iskola, amely a magas rendű írott zeneművészetet és az egyszerű néprétegek szájhagyományos zenekultúráját egymásmellettiségében tárgyalja. Az egyetemi tanulmányok befejezése és teológiai doktori diplomájának megszerzése után 1926-tól Budapesten a Szent Imre Gimnáziumban kezd tanítani. A történeti irányultságú ethnomuzikológiai érdeklődés azonban a kész tanárt hamarosan újabb tanulásra készteti. Kodály Zoltánhoz iratkozik be a Zeneakadémiára, népzeneelméleti ismereteinek bővítésére. Kodálynál 1932—35-ig hivatalosan zeneszerzés-tanulmányokat folytat, de tanára segítségével a zeneszerzés mellett a népzenetudományban is elmélyed.

12 Ez a tanulás is korábban kezdődik, mert mint 1971-ben nyilatkozza, Kodály már a 20-as évek végétől nyitogatta szemét a „kíméletlen valóságszemléletre és a merész jövőbe nézésre."

13 A tanítás és a különféle pedagógiai munkák írása mellett

14 hamarosan bekapcsolódik a zenetudományi munkákba is. Eddigi ismereteink szerint a zeneakadémiai tanulás befejezésének évében, 1935 nyarán gyűjt először népzenét, sorrendben Halásziban (Mosón m.), Doborgaszigeten (Pozsony m.) Mecséren (Mosón m.), majd Taron (Heves m.). A szerzőnek ajándékozott első gyűjtőfüzeteinek

15 tanúsága szerint 1937 márciusa a következő gyűjtés dátuma, helye Hercegfalva (Fejér m.). A háború befejezése után az egyházi iskolák államosításával Rajeczky Benjamin tanári állása megszűnik. Hiába válik belőle időközben neves, külföldön is elismert szakember, szerzetesi hivatása igen nehezen teszi lehetővé, hogy a népzenetudományi kutatásokat hivatalosan, állami alkalmazásban folytassa. Egy 1958 őszén kelt szűkszavú önéletrajzában így vall erről az időszakról: „1946-tól a VKM (Vallás és Közoktatási Minisztérium) felkérésére... a Néprajzi Múzeum népzenei osztályán végeztem szolgálatot, 1949-től a Tudományos Akadémia díjazásával. 1950-től a Néprajzi Múzeum kinevezett tisztviselője vagyok."

16 Rajeczky „munkásságának... már-már homályba tűnő periódusáról" szólva Berlász Melinda arra emlékeztet, hogy e munkásságnak voltak olyan időszakai, „mikor egyéni törekvéseinek háttérbeszorí10 L. R. v. Ficker címszó in: Brockhaus Riemann Zenei Lexikon I. 571. o. Ficker fö kutatási területe a középkor. 11 Énekel a gregorián kórusban, majd másodévesként már vezeti a kórust, játszik a növendékek zenekarában (leginkább hegedűn, de más hangszereken is) és általában is ellát mindennemű zenei feladatot. 12 Népzenét ebben az időben még nem tanítanak Magyarországon: Bartók Béla zongorát, Kodály Zoltán pedig zeneszerzést tanít a Zeneakadémián. 13 Muzsika 1971. 12. sz. 14. 14 Zenepedagógiai munkáinak jegyzékét és egy részét közölve 1. in: Rajeczky Benjamin írásai 1976. V. fejezet, ill. bibliográfia. Részletesebb bibliográfia in: Studia Musicologica Academiae Scientiarum 1971. 13. sz. a Rajeczky Benjamin 70. születésnapjára megjelent tanulmányok végén 178-181. Itt jegyezzük meg, hogy a népzenei alapokon álló hazai énekoktatás bevezetése terén kifejtett tevékenysége is nagyrészt erre az időszakra esik. A modem alapokon álló Énekes Ábécé 1938-43 között tíz kiadást ért meg, s az első kiadás egyetlen hónap alatt elfogyott. L. az 1943-as kiadás előszavait. Zenepedagógiai munkája hatékonyságáról 1. TARI Lujza 1976. 31. 15 L. TARI Lujza 1987. 26. 16 Közli BERLÁSZ Melinda 1982. 10. 336