Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Vaday Andrea: Szarmata temetőrészlet Kompolton

Ez a típus valóban az északkelet-magyorországi anyagban gyakoribb, s a szarmata szállásterületen is elsősorban a határvidékeken fordul elő. 54 Idegen eredetű a pirosra fes­tett római tál a leletanyagban. 55 Terra sigillata barbár utánzata is feltűnik a római anyag mellett. 56 A római pénz is meglehetősen gyakran kerül elő. A férfiak sírjában obulusként, a női sírokban viszont obulusként és ékszertartozékként egyaránt megtalálható. Kompolton a 300. és 360. női sírban volt 3. századi pénz. A sírok rabolatlanok, a rabolt és bolygatott 260. sírban egy Traianus ezüstpénz volt. A 300. sírban a mellen feküdt, a 360. sírban viszont egy elszíneződés utalt a nyakcsigolyán a pénz eredeti helyére, a 260. sírban a késhez rozsdásodott, így a tarsolyban lehetett. A kárpát-me­dencei kora szarmata időszakban csak elvétve fordul elő pénz a sírleletekben. Ké­sőbb jelenik meg csak, a Kr. u. 2. század folyamán. Értékelésében Bóna I. felvetet­te, hogy jelenlétük a sírban az obulusadással van kapcsolatban, s magyarázatra szo­ruló érdekességként felvetette, hogy az alföldi szarmatáknál korábban jelenik meg, mint a rómaiaknál Pannóniában. 57 Ezek az obulusként értelmezett korai pénzek azonban revízióra szorultak. 58 Egy részük ugyanis nem pénzként, obulusként került a sírokba, hanem a dokumentálható esetekben a női sírokban ékszerként. Az idézett eseteket vizsgálva az is nyilvánvalóvá válik, hogy a pénzek elsődleges kronológiai meghatározása nem azonos a szarmata sír keltezésével. Lényeges - és nem követ­kezetes - csúszás tapasztalható. Ebből egyrészt az a következtetés vonható le, hogy a szarmata sírokban előkerült római érmek az esetek túlnyomó részében nem hasz­nálhatók keltezésre. Egyszerű postquem értékük van csak, de ennek konkrét, abszo­lút mértéke nem állapítható meg. 59 Legutóbb ugyancsak ezt erősítette meg egy újabb gyűjteményes feldolgozás is. 60 A másik tény, hogy az obulusadás szokása a szarma­táknál nem előzi meg a római rítuselem feltűnését. Köztudott, hogy a keleti szarmata szállásterület sírjaiban igen ritka a pénz. Ez, s az obulusadás kronológiai helyesbí­tése utal arra, hogy a szokás római hatásra terjed el a kárpát-medencei szarmaták­nál, 61 s helyi jellegzetességként értelmezhető. A későrómai - főleg 4. századi pén­zeknél a kronológiai csúszás termétszetszerűen rövidebb időintervallumot ölel fel, s egyes esetekben alkalmas lehet a síregyüttes keltezésére is. 62 Orsógomb: A női sírokban egy-egy orsógomb is előfordul mellékletként. A 371. sírban bikonikus, egyenlő nagyságú felekből álló darab volt (6. kép 9), hasonló tí­pusú a 360. síré (10. kép 5) és a 367. síré is (14. kép 5). Kivétel a 400. árokkeretes sír orsógombja, mely ugyan szintén bikonikus, de egyenlőtlen nagyságú felekből áll 54 ISTVÁNOVITS Eszter. Északkelet-Magyarország római kori régészete és története. (Kandidátusi értekezés) Kézirat Budapest, 1988. 55 Legutóbb a szarmata anyagban előkerült példányok kapcsán Id. VADAY Andrea 1989. Abb 48. 23-26. 56 VADAY Andrea 1989. Abb 49. 17-27. variánsai GABLER Dénes-VADAY Andrea 1986. 53-61, 64-66. 57 BÓNA István 1980. 80. 58 VADAY Andrea 1989. 186-188. 59 VADAY Andrea 1989. i. h. 60 ISTVÁNOVITS Eszter-KULCSÁR Valéria 1994. 69-70. 61 VADAY Andrea 1994. sajtó alatt. 62 Legutóbb Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria foglalkozott a kérdéssel részben összegyűjtve a korábbi irodalmat, kiegészítve a leletlistát a publikációk megjelenése óta előkerült és részben közölt leletekkel. Ld. 26. j. 29

Next

/
Thumbnails
Contents