Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Vaday Andrea: Szarmata temetőrészlet Kompolton

(18. kép 4). Mindkét fajta igen gyakori a barbaricumban, a Közép-Tisza-vidéki anyag kapcsán már részletesen volt róluk szó.

63 A tükör a kárpát-medencei szarmata barbaricumban női sírokból ismert a tükör. Korábban a használati tárgyak között szerepelt leírása, a legújabb elemzések során hitvilágbeli vonatkozásai miatt egyes esetekben a mellékletek között indokolt felsorolásuk. A legutóbb összegyűjtött adatok szerint csaknem félszáz sírból ismert,

64 ami, ha kronológiai, területi és sírszámvetületben nézzük, egyátalán nem sorolja a gyakori tárgyak közé. A kompolti temetőben sem volt gyakori melléklet. A szarmata sírokból előkerült tükrök római darabok (kivételt csak a késő római, kora-népvándorlás kori sugaras tükrök egy része képez). Típuselemzésük és kronológiai bekötésük már korábban megtörtént.

65 A közelmúltban a tükröket rituális elemként is elemezték, különös tekintettel arra a szokásra, hogy a tükröket igen gyakran eltörve helyezték a sírokba.

66 Kompolton a női temetkezésként meghatározható 19 sír közül csak egyben, a 400. sírban volt tükör. Ez a sír a feltárt temetőrészlet árokkal körülvett, s így különösebben is kiemelt sírjából származik. A sírt kirabolták és feldúlták, a tükör a sírgödörbe visszadobált csontok között feküdt. Ezt a darabot az is kiemeli, hogy ez az első római ólomtükör a barbaricumban. Az üvege a sírrablás során tört össze, üvegdarabjai ugyancsak a csontok között feküdtek. így ebben az esetben kizárható a szándékos, rituális rongálás. Istvánovits E. és Kulcsár V. tanulmányában a rendelkezésre álló adatok alapján az a kép rajzolódott ki, hogy bár mind az ép, mind a töredékes vagy törött tükrök az egész Alföldön előfordulnak, az ép tükrök főleg a Duna-Tisza közén tűnnek fel. Erről az idézett szerzők azt mondják, hogy „az ép tükröknek a Kiskunság déli részén tapasztalható sűrűsödése (a kis esetszám miatt) lehet véletlen is, vagy pedig egy olyan népesség hagyatéka, amely kevésbé ragaszkodott a hagyományokhoz, mint szomszédai."

67 A kompolti darab a Duna-Tisza közének egyik legészakibb lelőhelyéről származik. A római négyszögletes ólomtükröknek a díszítésmód szerint több válfaja ismert. A kompolti közelálló, csak díszítésmódban eltérő párhuzama Brigetio Járóka temető 53-as sírjából is ismert. A sírt itt Severus Alexander pénze keltezi.

68 Az intercisai anyagban kör-, ill. négyzet alakú ólomtükrök egyaránt előfordultak. Ezeket díszítésük szerint foglalta típusba Fitz J.

69 Az intercisai darabok egy részét római pénz keltezte: Galerius,

70 III. Gordianus.

71 4. sz elejére keltezhető Fitz XI. típusa is.

72 A kompolti darabhoz legközelebb álló párhuzam is itt került elő.

73 Őrlőkő: a 371. női sírban volt egy őrlőkődarab. Az őrlőkő, mint melléklet keleten a szarmata temetkezésekben előfordul, a Kárpát-medencében viszont igen ritka. A jászalsószentgyörgyi kurgán temetőben a sírleírás szerint volt őrlőkő a sírban. Kérdéses azonban, hogy itt mellékletadási szokásról van-e szó, vagy a halom felhordásakor környező telep anyagából került véletlenszerűen a sír betöltésébe a da63 VADAY Andrea 1989. 126-127., Abb 28. az la, le, ill. 2b típusok. 64 ISTVÁNOVITS Eszter-KULCSÁR Valéria 1993. 65 VADAY Andrea-SZŐKE Béla 1983. passim, VADAY Andrea 1989. 125-126. 66 ISTVÁNOVITS Eszter-KULCSÁR Valéria 1993. passim. 67 ISTVÁNOVITS Eszter-KULCSÁR Valéria 1993. 17. 68 PAULOVICS István 1941. 162-163., XXVIII. kép 3. 69 FITZ Jenő 1957. 383-397. 70 FITZ Jenő 1957. 388, LXXV. 5. II. típus 71 FITZ Jenő 1957. 389, 93 jz. LXXV. 1., 16. típus. 72 FITZ Jenő 1957. 392. 73 FITZ Jenő 1957. LXXVI. 1-2. Nr. 19, Nr. 25. 30