Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú dunántúli hímzések a Dobó István Vármúzeumban

módját mutatja: a középhím, igénytelen, keskeny sáv, s a főminta ennek két oldalán, a peremeken található.

19 A középminta - a gyűjtő, Sz. Holló Valéria meghatározása szerint - ún. „sárkányos"-virágos minta. Ezzel a motívum elnevezéssel az Ipolyi gyűjteményben is találkozunk.

20 A virágok szirmának, a csúcsoknak folytatásaként előöltéssel (tűzőöltéssel) varrt kacskaringókat - melyek szinte kiegyensúlyozzák a minta túlzott tömörségét - Jámborné Zsámár Margit a rábaközi hímzések egyik sajátságának tartja.

21 Gyakori alkalmazását Bátky Zsigmond is említi.

22 Ezek a kacskaringók vagy bajuszok azonban minden tájegység régi stílusú hímzésén előfordulnak.

23 A főminta a középső keskeny sáv - mint vízszintes szimmetriatengely mentén tükröztetett pelikánokból áll. A nagy méretű, kiterjesztett szárnyú pelikánok között a fészekben két kicsi madár, a harmadik a szárnyak találkozásánál repülni készül. A nagy madarak lábánál „P", illetve „P I" monogram, melyek szintén egymás tükörképei. A hímzés rózsaszínre fakult, piros fejtővel varrva. Öltésmódja: keresztszem, szálánvarrott fonottöltés, és előöltés. Szépen komponált, világos szerkezetű. Az elpusztult fiókáit saját vérével felélesztő pelikán motívuma középkori, egyházi eredetű, az emberiséget megváltó Krisztus szimbóluma. Nagy területen való elterjedését ez is magyarázza.

24 Ezzel a motívummal igen sok helyen találkozunk, hímzésen, szőttesen egyaránt, halottas lepedők és párnavégek díszítményeként. Sok példány ismert a Rábaközből - főleg párnahajak végéről.

25 Somogy és Veszprém megyében a takácsok mintagyűjteményében is gyakori.

26 Göcsejben takácsszőttes halottas lepedő szélét díszítette pelikán.

27 Felföldről is halottas lepedő rececsipkéjén szerepel

28 A Rábaköz mellett a legtöbb pelikános párnahaj a DélAlföldről maradt fenn,

29 lepedőszélen is előfordul,

30 de takácsmintakönyvben is ta19 FÉL Edit 1981. 292. 20 GERVERS-MOLNÁR Veronika 1983., 17. kép. A sárkány kiképzése más. A 76. képen „stilizált madarak" megnevezéssel jelölt motívumsor majdnem megegyezik a mi darabunkon lévő ábrázolással. A helyenként „stilizált madár", máshol „griffes motívum", illetve „sárkányos" megnevezéssel jelölt motívumok igen hasonlóak. Elképzelhető, hogy a griffes neve más helyen sárkányos(?). Ld. még: PÉNTEK János 1979. 35., TAKÁCS Béla 1983. 12. 21 JÁMBORNÉ ZSÁMÁR Margit é. n. 54. 22 BÁTKY Zsigmond 1924. 2., (3., 8., 9., 11. tábla) 23 Pl.: GERVERS-MOLNÁR Veronika 76. kép Felföld; CS. SCHWALM Edit 1991. 543., 7. kép Székelyföld; 548., 12. kép Csíksomlyó; CS. SCHWALM Edit 1992. 791., 16. kép Gömör megye; PALOTAY Gertrúd 1938. 111., 4. ábra Kalotaszeg stb. E darabok alapján talán azt mondhatnánk, hogy azokon a textileken, melyeken fonottöltést alkalmaznak, a tömör felületek oldására használják az előöltéssel készült kacsokat. 24 A keresztény művészet lexikona 262. 25 Pl.: DOMANOVSZKY György 1981. II. 165., 19. kép. JÁMBORNÉ ZSÁMÁR Margit é. n. 58., II. b. 20. és 60. II. b. 22. 26 MALONYAI Dezső 1912. 115., 234. ábra, 1., 2., 3., 4., 9., DOMONKOS Ottó 1991. 148. és 153. kép. 27 BÍRÓ Friderika 1988. 188. 28 HOFER Tamás-FÉL Edit 1975. 584. kép. 29 Békési Műhely 1989. 1. 15. 46. és 47. kép. 30 Békési Műhely 1989. 1. 52. kép. 290 s