Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú dunántúli hímzések a Dobó István Vármúzeumban

lálkozunk vele.

31 A Szilágyságban szintén a nyomára bukkanunk párnavégeken.

32 Erdélyben halottas lepedő szélét díszíti.

33 A Dobó István Vármúzeum népi textil gyűjteményének egyik legrégebbi darabja az a hímzésdarab, mely - Sz. Holló Valéria meghatározása szerint - 1750 körül készült a Dunántúlon. (Ltsz.: 53.1.1284., 3. kép.) Alapanyaga erősen sárgás színű, tiszta lenfonal. Két szélből van összevarrva (talán lepedőszél lehetett?). A főmotívum hullámindás szerkezetű, a fűzérek hajlataiban egy-egy virágbokor, erősen geometrikus formájú virágokkal. Keskeny hullámos csík fölött a két zárószegélyre ültetve a peremdísz, rézsútosan komponált, asszimetrikus, egyenes szárú gránátalmás motívumok sora (tulajdonképpen a főmotívum ismétlése valamivel kisebb méretben a virág helyett gránátalmával). Hímzőfonala rózsaszínre fakult piros fejtőfonal, öltései: keresztszem, szálánvarrott fonottöltés és előöltés. Sajnos a hímzés nagyon kopott. Más gyűjtemények anyagát és a publikációkat átnézve nem találtunk hasonló darabot. Egyedül egy gömöri recebetétes halotti lepedő főmitívumával hozható párhuzamba. A hullámindákban elhelyezkedő virágbokrok szinte teljesen azonosak csak a készítési technikájuk más. (Ez a lepedő is a Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteményében van. Ltsz.: 87.2.209.)

34 Gránátalmás peremdísze pedig az Ipolyi Arnold gyűjtemény két dunántúli párnavégének mustrájával rokonítható.

35 Egyik legkülönlegesebb hímzésdarabunk - szintén Sz. Holló Valéria gyűjteményéből - minden adat nélkül került a gyűjteményünkbe. (Ltsz.: 92.3.1., 5. és 6. kép) Alapanyagát, a minta szerkezetét és elemeit - azok elrendezését -, valamint öltésformáját és hímzőfonalát vizsgálva - a szakirodalmi leírásokat is figyelembe véve - a nyugatdunántúli hímzéscsoportba sorolható.

36 Elég nagy méretű, s az öltésnyomokból ítélve egy másik, ugyanilyen szerkezetű darab volt mellévarrva. Anyaga igen finom, vékony lenvászon, szélét geometrikus mintájú, vagdalásos technikával készült, sárga hernyóselyem hímzésű csík zárja.

37 Valószínű, lepedőszél lehetett, de szokatlanul nagy méretét tekintve eredetileg feltehetően antependiumként szolgált. A Dunántúlon több hasonló darab is ismert. Fél Edit úgy véli, eredetileg eltérő funkciójú használatát az is alátámasztja, hogy az ilyen típusú textilek motívumai között gyakori a szívből kinövő kereszt vagy Mária monogram.

38 Malonyay Dezső egy recehímzésű halotti lepedőszélről feltételezi, hogy valaha oltárterítő volt.

39 Ezen a textilen főmotívumként tulipános-gránátalmás virágkoszorúval övezve két felnőtt és egy gyermek glóriás alakja látható, a gyermek feje fölött sugárkoszorúban Mária 31 DOMONKOS Ottó 1991. 157. kép. 32 SZENTIMREI Judit 1974. 13. fénykép. 33 A Székelykeresztúri Múzeum gyűjteményében is van. S. LACKOVITS Emőke szíves közlése. 34 CS. SCHWALM Edit 1992. 780., 1. kép. 35 GERVERS-MOLNÁR Veronika 1983. 44., 48. old., valamint 20. és 22. kép. A gránátalmák formája - apró keresztszemekből összeállított kockák alkotják a gránátalma magjait - szinte azonos. 36 A hímzés meghatározásánál ezúton köszönöm meg Fügedi Márta segítségét, valamint, hogy a kutatásai során összegyűjtött fotókat és tárgyleírásokat rendelkezésemre bocsátotta. 37 Ez a hímzéscsík külön van varrva a textil széléhez. A felföldi hímzéseknél gyakori, de házaló kereskedők révén terjedhetett el az egész országban a hasonló stílusú és technikájú madaras halotti lepedőszélekkel együtt. 38 FÉL Edit 1987. 319-320. 39 MALONYAY Dezső 1912. 142. old., illetve 278. kép. 291