Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)
Vaday Andrea: Szarmata temetőrészlet Kompolton
il V. foglalkozott e „rendellenességgel", s a teljes Kárpát-medencei szarmata barbaricumban összesen 12 ilyen temetkezést gyűjtött össze. 43 Az ilyen sírok túlnyomó részében felnőtt-gyerek temetkezést talált, ezek legnagyobb részt egyidejű temetkezések. Az általa felhozott példák közül kettőben a kettős temetkezés valójában rátemetkezés, az egyik esetben a második sír vágta az elsőt. így e rendellenesség száma még alacsonyabb. Az viszont feltűnő, hogy az említett anomáliák közül Geszteréd, Hortobágy, Jászalsószentgyörgy, Madaras köztudottan kurgános, halmos és árokkeretes temetők. Kőhegyi M. a rendellenes sírokat a temető nyugati végén középtájon figyelte meg. 44 Mellékletadás A szarmata temetőkben általános mellékletadás az edény. Leggyakoribb a lábnál elhelyezett egy edény. Kompolton is ez a jellegzetesség figyelhető meg. A temetőben a 44. sírból a rablás ellenére is megállapíthatóan 17. sírban volt egykor edény. Ezek közül formailag és funkcionálisan is értékelhető edények a temetőben: három tál: pontosabban egy korongolt tál (181. sír, 2. kép 5), korongolt rontott római tál (375. sír 12. kép 4), egy terra sigillata Drag. 33-as barbár utánzatú tál (365. sír 13. kép 7). Gömbtestű edény (345. sír 9. kép 3): az északi halmos temetők anyagában fordulnak elő inkább hasonló példányok, emlékeztet erre a Hortobágy III. halomcsoport 1. sírjának edénye. 45 Ugyancsak gömbtestű edény volt a 402. sírban (17. kép 4). Kissé zömökebb analógiája Hortobágyról ismert, a darabokat kiemeli a szarmata gömbtestű edényeknél ritka vágott, hajlás nélküli fenéklevágás. 46 A Közép-Tisza-vidéki anyagban eddig hasonló vágott fenekű példány nem fordult elő, a fenékkiképzés a germán edények jellegzetessége, valószínű, hogy itt is ez a hatás érvényesül. Gömbtestű edény volt a 300. sír edénymellekléte is (7. kép 4), pénz, övkarika, hosszú nyéltüskés kés kíséretében. A tál és gömbtestű edények közti átmeneti forma a 372. sír (8. kép 6) edénye. 47 Bikonikus tál-gömbtestű edény variáns a 360. sír edénye (11. kép 6), 4íi Nyíregyháza Lovaskaszárnyán ismert változata. A Közép-Tisza-vidéken is előfordul. 49 Formája a germán hatásról árulkodik. Korsó a 361. sírban volt (12. kép l). 50 Korongolt bögre a 377. sír edénye (14. kép 7). Az edény másodlagos felhasználásáról tanúskodik, hogy törött peremét és fülét lecsiszolták. 51 Kézzel formált edény a 328. női sírbán (8. kép 5) volt. Ez az edény az, amelynél éppen a technika miatt a variáció igen széles skálán mozog. Legközelebbi párhuzama a KözépTisza-vidékről ismert. 52 A bikonikus, kihajló peremű, gömbtestű edény-tál közé sorolható típussal Párucz Mihály foglalkozott a hortobágyi halmos temetők kapcsán. 53 Hivatkozik a korábbi kutatásra és a típus késő császárkori vandál párhuzamát említi az irodalomban. 43 KULCSÁR Valéria 1993. 44 KŐHEGYI Mihály 1971. 218. 45 ZOLTAY Lajos 1941. LIX. 3. 46 ZOLTAY Lajos 1941. LXIV 4., LXVII. 6. 47 PÁRDUCZ Mihály 1941. Abb. 1., 2. változata. 48 PÁRDUCZ Mihály 1941. Abb. 1., 1-2 változata Abb. 1., 1. 49 VADAY Andrea 1989. 43. 6-7. 50 Legutóbb VADAY Andrea 1989. 326, Abb. 34. díszítetlen változatai. 51 Párhuzama: VADAY Andrea 1989. Abb. 34. 6. 52 VADAY Andrea 1989. Abb. 53. 44. 53 PÁRDUCZ Mihály 1941. 318-319. 28
