Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Petercsák Tivadar: Földesúri szabályozás és népi gyakorlat az egri hóstyák erdőhasználatában

Petercsák Tivadar FÖLDESÚRI SZABÁLYOZÁS ÉS NÉPI GYAKORLAT AZ EGRI HÓSTYÁK ERDŐHASZNÁLATÁBAN A török kiűzését követően sajátosan alakult Eger város jogi helyzete. A rövid életű szabad királyi városi jogállás után 1695-ben a püspök és a város között megkötött egyezmény, az ún. Fenessy-féle transactio volt a város életét, közigazgatását meghatározó jogforrás. Eger püspöki város lett, amelyet a mezővárosi önkormányzati jog emelt a jobbágy község fölé.

1 Jellegzetes Eger város településszerkezete, a polgárság és a jobbágyok, zsellérek elhelyezkedése. A középkor folyamán kifejlődött városmagban együtt élt a mezőgazdasági-szőlőművelő és a kézműipari tevékenységet folytató lakosság. Ekkor a két réteg szinte elválaszthatatlan egymástól, mert minden kézműves polgár egyúttal szőlőtermelő is. Csak a török hódoltság után válnak szét, amikor kialakulnak Eger külvárosai, a hóstyák. Itt formálódott ki a gazdákból és napszámosokból álló paraszti réteg, de ugyanekkor a szőlőművelő kézművesek és a nekik dolgozó napszámosok, a kapások egy része továbbra is a fallal körülvett városban maradt.

2 A külső települések, a hóstyák a városkapuk előtt keletkeztek, ezért nevüket is innen kapták. Az 1713-ból származó összeírás már megemlíti a Hatvani, Makiári és a Rác hóstyát. Valamivel később alakult ki a Cifra kapu környékén a Cifra hóstya, a nyugati városfal előtti kertekben a Károlyváros és a vár környékén a Sánc? A hóstyák létrejöttében nagy szerepe volt a kettős földesuraságnak, a püspöknek és a káptalannak. A városi tanács csak a falakkal körülvett belvárosban adhatott polgárjogot, letelepedési engedélyt. A falakon kívüli területtel viszont a püspökség vagy a káptalan rendelkezett, akinek érdekében állt a munkaerő letelepítése a külvárosban. A városi magisztrátus hatásköre már a XVIII. század elején közigazgatási szempontból kiterjedt ugyan a külvárosokra is, de a hóstyák népének hosszú ideig semmi beleszólása nem volt sem a bíró, sem a tanácsosok megválasztásába. 1748-ban Rottenstein Ferenc püspöki prefektus úgy rendelkezett, hogy a továbbiakban a külvárosok lakói is részt vegyenek a választásokon.

4 A városi tanács és a hóstyák népe közötti kapcsolattartás lényegében a fertálymestereken keresztül valósult meg. Az 1764-es protocollum szerint 8 fertály mester működött Egerben, a négy belvárosi negyeden kívül a hatvani, a makiári, a felnémeti és a Cifra hóstyák élén állottak. 1772-ben a makiári hóstya két részre oszlott, 1 NAGY József 1978. 176-177., LÖFFLER Erzsébet 1981. 85-87. 2 BAKÓ Ferenc 1985. 38. 3 NAGY József 1978. 206. 4 NAGY József 1978. 206-209. 273