Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Bakó Ferenc: Borpincék történeti-néprajzi kutatása a Felföldön

sorban, de még ez is édesvízi mésztufában van kialakítva. A Bérc utca 42-44. számú telkek alá nyúlik. Négy méter hosszú torka egyetlen ágba vezet, amelynek jobb falsíkja az elején megtörik. IV. Az egri püspökség-érsekség dézsmapincéje Pincetörténeti kutatásunk úgy vélte megtalálni a hagyományos építészet archaikus földalatti építményeit, hogy az egykori dézsmapincéket kereste és vizsgálta meg. Az érseki, évszázadokon át püspöki Főpince kétségtelenül ebbe a kategóriába tartozik, mert benne tárolták annak idején a dézsmabort, majd a jobbágyi szolgáltatások megszűnése után az uradalom bortermését. Kérdés, hogy Eger város történetébe mikor kapcsolódott be ez a pince és milyen szerepet játszott egészen a mai napig, amikor eredeti funkciója teljesen megszűnt. Az Árpád-korban, mint tudjuk, a püspöki rezidencia az egri várban volt, korszakonként bizonyára más és más épületben. Az utolsó palotát itt Bekensloer János püspök (1468-1476) emelte. A dézsmát is magában foglaló borkészletet a vár valamelyik pincéjében tartották. A püspöki aula csak a XVIII. század elején költözött mai helyére, a város területére, a Szent Mihály templom mellé és ebben az időben kezdődhetett meg a Főpince kialakítása.

36 A püspöki lakhely a közelben álló plébániaház és két másik épület felhasználásával készült el és feltételezhető, hogy a parochiához pince is tartozott, ami része lehetett a későbbi uradalmi Főpincének. Ez a török kor előtti épület megmaradhatott a palota Вarkóczy-szárnyának megépítéséig, sőt abba be is foglalhatták, mert Voit Pál úgy vélte, hogy a mai palota középső része korábbi maradványokra épült.

37 Magára a pincére, ennek létezésére vagy készítésére a XVIII. század előtti időből semmiféle feljegyzés nem maradt meg, s ezért csupán közvetett bizonyítékok alapján, feltételezve lehet megállapításokat tenni. A kutatás feltételei később sem változtak, a Főpincéről nincs tudományos leírás vagy értekezés, még az annyira alapos műemléki topográfiában sem kapott helyet. A vizsgálatot az is nehezítette, hogy a pincéről és a palotáról csak külön-külön készült alaprajzokat ismerünk, de a két, lényegében egymással összefüggő építmény kapcsolatát, egymáshoz való térbeli viszonyát nem láttuk világosan. Ezért a munka kezdetén műszaki rajzokat készíttettem, hogy az ilyen igényeknek megfelelően tájékozódni lehessen.

38 Végül a Főpince történeti alakulását, múlt századbeli és jelenlegi helyzetét elsősorban az 1993 novemberében végzett helyszíni szemlém, az egri állami levéltárban őrzött Érseki Levéltár dokumentumai és a csekély megjelent irodalom révén igyekszem az alábbiakban vázolni.

39 A jelenleg teljes egészében használaton kívül lévő Főpince három bejárata közül csak egyen keresztül lehet zavartalanul közlekedni. Ez a kapu a hagyományosan 36 Lásd a 35. sz. jegyzetet. Az építmény „Főpince" elnevezését magam alakítottam ki, mert az alkalmasabbnak tűnő Nagypince nevet a levéltári dokumentumok a pince központi, oszlopcsarnokos nagytermére vonatkoztatják. 37 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. II. 407. 38 A rajzot KÁRPÁTI János műemléki-régészeti technikus készítette. Közreműködését, észrevételeit ezúton is köszönöm. 39 A Főpince bejárásában, a tájékozódásban TÓTH István érsekségi gondnok és KÁRPÁTI János volt segítségemre. 262