Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)
Bakó Ferenc: Borpincék történeti-néprajzi kutatása a Felföldön
Kacsapart nevű pincés terület déli részén nyílik, korunkban a Pori sétány 1. számon. 40 A másik két bejáratot folyamatosan zárva tartják. A működő bejárati folyosó, kisebb pincéknél a torok vagy gádor egy keresztfolyosóba vezet, aminek északnyugati részéhez kisebb fülkék csatlakoznak, délnyugati irányban pedig a Főpince nagytermébe, gazdasági iratokban a Nagypincébe visz, amely innen délkeletre terül el. A téglalap alakú terem mennyezetét 30, félköríves boltozatokkal áthidalt természetes tufakő pillér tartja. A terem keleti oldalát 6 db fülke foglalja el, egykor bizonyára nagyobb méretű hordók számára. Ezektől délre és nyugatra szabálytalan elrendezésben kisebb ágak, fülkék, „sarkok" vannak, amelyeket folyosók kötnek össze. Innen nyílik a használaton kívüli két kijárat. A Nagypince nyugati sarkától boltozatos folyosó indul délnyugati irányba, s ennek egyik szélén keskeny csatorna húzódik, amely folyamatosan vizet enged a pincébe, de elvezetéséről újabb időkben nem gondoskodnak. A Főpince víztelenítése igen régi gondja a tulajdonosnak és ezt a terepviszonyok okozzák. A Főpince, közvetlen kapcsolatban a rezidenciával és a dóm közelében, Eger délnyugati szélén, a patakmeder mintegy 15 méter magas teraszán, riolittufába vájva készült. A város nyugati felének szerkezetét a közeli Hajdúhegyről lefutó erek, vízmosások határozzák meg, amelyek mentén közök, utcák alakultak ki. 41 Egy ilyen vízmosás útjába vagy talán mellé építették a Főpincét a XVIII. század derekán, de úgy, hogy benne rövidesen megjelent a víz, a Hajdúhegyről csordogáló ér vize. Az 1760-1770-es bővítés alkalmával ezért gondoskodni kellett a víz elvezetéséről és ennek érdekében egy ágat építettek ki az egykorú Prefectuális ház (a prefektus lakóháza, legutóbb Barsy-ház) felé. Erről a széles alagútszerű járatról a nép körében az terjedt el, hogy közvetlen összeköttetést nyújt a palotapince és a Szépasszony-völgy között. 42 Az ág természetesen csak a prefektus házáig ment, viszont a talp szélén sekély, kikövezett csatorna vezette a vizet a Főpincébe. Ez a megoldás valószínűleg kielégítő volt, de 1796-ban az egri vásárbíró tereprendezést végzett a püspöki palota kerítése és a dóm között, aminek eredményeként a Főpince újra elvizesedett. 43 (Lásd a 16. képet.) 1. A XVIII. század előtti pincéről az első megbízható információt egy vázlatrajz adja, amelyen nincs ugyan évszám, de az 1710 és 1740 közötti időre datálható. Véleményem szerint az alaprajz egy tervezett és részben már kivitelezett fejlesztést ábrázol, ami készülhetett Erdődy Gábor püspök idejében, de megvalósítása feltétlenül Barkóczy Ferenc gróf regnálására (1745-1761) esett. - A második pincetérkép dátuma 1807 és megállapítható, hogy a két rajz összefügg egymással és sorrendjük sem vitatható. Az 1710-es vázlat mindenesetre igen értékes kutatásunk számára, mert megjelöli a Főpince azon réginek nevezett részeit, amelyek török kor előttieknek tekinthetők. A sematikus vonalak nem adják ki a pincerészek valódi alaprajzi formáit, de megtalálhatók ezek a második, részletesebb és hitelesebb rajzon. A vázlaton betűjelzéseket is találunk, amelyeket a jelmagyarázat latin nyelven felold. Ezek segítségével több megállapítást lehetett tenni. (Lásd a 17. képet.) 40 BAKOS József-FEKETE Péter 1973. II. 87. 41 MÉSZÁROS Ervin 1933. 4-5. 42 HML. XII. I. Cl. Liber 7. 102-108. 43 KLEB Béla 1978. 206. 263