Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi temetők kultúrhistóriájához

1. kép. Az Orczy-Szapáry sírbolt állapota beszakadva, kirángatott és feltört koporsókkal. Horváth László felvétele, 1993. A középkori előzmények A legkorábbi ismert sírjelek, emlékkövek nem a sírkertekben maradtak fenn. Az általam ismert legrégebbi gyöngyösi sírkőmaradvány az a vörösmárvány, ökörfejes kriptazárókő, melyről a Ferences templom kapcsán részletesebben szólok, s mely alatt valamikor a templom alapítója nyugodhatott.' Korban ezt követő legrégibb emlékkőtöredék a püspöki Szt. János templomot kerítő régi kőfalban maradt fenn befalazva. A mészkő lap felső kétharmadán keretbe foglalt háromkaréjos szárú kereszt „I H S" felirattal, s az alatta olvasható töredék: „HIC IACET IUVENIS. ANDREAS R..." mindenképpen 1500-as évekbeli reneszánsz munkát sugall.

2 A következő jelentős sírkőmaradvány a Szt. Erzsébet templom szentélyének zárófalában másodlagosan befalazva látható. A szívből emelkedő Golgota, s az alatta olvashatatlan felirat, valamint az 176?. évszám rejtélyére lehet, hogy fényt vet a most befejeződött régészeti feltárás. 1 Gyöngyösi Szt. Ferenc-rendiek Boldogságos Szűz látogatásáról elnevezett egyházának História Domusa (mikrofilmen). 2 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. 128. 188