Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Horváth László: Adatok a gyöngyösi temetők kultúrhistóriájához

A temetők városon kívüli elhelyezkedésének rendje koronként változott. A kereszténység felvétele után királyi törvény írta elő a temetkezés új szabályait. A középkorban évszázadokon át Gyöngyösön is közvetlen a templom mellé temették a halottakat, az ún. cinterembe. Ennek nyomát tárták fel a közelmúltban a Szt. Bertalan templom körül, de ilyen temetővel volt övezve a Szt. Erzsébet templom, a Ferences templom, vagy püspökiben a Szt. János templom is. A szakirodalom sem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a középkorban a sírok jelzésére mi volt az általános szokás. Az is lehet, hogy a középkor közembere jeltelen sírban pihent. Valószínűbb azonban, hogy egyszerű jellel - faragatlan vagy kevéssé megmunkált kővel, a hantba ültetett gyümölcsfával, stb. - jelölték meg a sírját. Időtállóbb megjelölésre nem is igen volt lehetőség, mivel idővel a templom körül meglehetősen kevés volt általában a hely, így nyilván sűrűn előfordultak egymásbatemetések is. A gyöngyösi templomok a helyi hatalom birtokosainak is temetkezőhelyéül szolgáltak. Az általános szokásnak megfelelően a templom külső fala mentén jobbára kiváltságos helyzetű emberek sírját kereshetjük. Előkelőbbek és gazdagabbak a templomban is temetkezhettek. A Szt. Bertalan templom Orczy-epitáfiuma vagy Alin ásy-sír táblája jól igazolja ezt, de hivatkozhatunk a Ferences templom História Domusára is. Ez a forrás megemlíti, hogy egy régi középkori kripta volt a főoltár előtt. A vörösmárvány sírkövön lévő címer ökörfejet ábrázolt, mely egy sárkány farkát tartotta a szájában. Ez volt nyilván az alapító sírhelye. A leírás alapján a címer a Hahót nemzetség Sárkány renddel bővített pajzsa lehetett, mégis az irodalom tele van hibás következtetésekkel. A kripta zárókövéből szentélyzárókővé „előléptetett" faragvány hol a Bátori, hol a Bánfi család alapítói mivoltát van hivatva bizonyítani, tévesen.

3 Emellett volt még legalább három kripta a Ferences templomban a rendtagok számára, s 1709. szeptember 27-én a tarnaőrsi táborban meghalt Vak Bottyán János generálist is ide temették. Az újkorban a Haller-, a Stoeszel- és az Almásy-család is ide temetkezett. Ezen családok gyöngyösi temetkezéseinek II. József rendelete ve2. kép. A Szt. Erzsébet templom szentélyének zárófalában látható sírkőmaradvány. A szerző felvétele, 1991. 3 A tévhitet leginkább Dezséri Bachó László: A gyöngyösi templomok története с munkája népszerűsítette. 189