Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

16. kép. Szomolya - Vén-hegy DNy-i oldala (B.7.a) IV. sziklavonulat (Az első ismert kaptárkőfotó - Bartalos Gyula 1891-es Archaeologiai Értesítőben megjelent fényképfelvétele - szintén ebből a nézetből ábrázolja a IV sziklát!) Összegzés A kaptárkövek, illetve a kaptárfülkék rendeltetését - valamint készítésük idejét és a használók kilétét - feltárni szándékozó kutatásoknak korlátai vannak. A fülkés sziklák környezetében végzett kevés régészeti feltárás szerény leletanyaga nem elégséges a rendeltetés meghatározásához. Saád A. az ásatások legfőbb eredményét abban látta, hogy a kerámialeletek alapján következtetni lehet a fülkék használatának idejére. A Bükkalján két helyről előkerült leletek egyebek mellett a kultikus rendeltetést sem bizonyították, Saád A. - Örösi Pál Z véleményét alapul véve - mégis azt a köztudatba mélyen beépült következtetést fogalmazta meg, miszerint „a kaptárköves méhészkedés eredete ilyenformán visszanyúlik a 11-12. századig..." Konkrétan sziklaméhészetre („kaptárköves méhészetre") azonban sem ebből a korból, sem más időkből egyáltalán nincs írásos adatunk. Mint láttuk „kaptár" szavunk etimológiája sem megnyugtatóan tisztázott. Ráadásul a névadás (kaptárkő, köpűs kövek stb.) keletkezése is bizonytalan, nem tudjuk, megelőzte-e a kaptáras méhészet létrejöttét vagy annak hasonlósága nyomán csak az újkorban született. A külföldi analógiák hiányos ismerete, a magyarországiakhoz hasonló felmérési módszer alapján történő feldolgozatlansága - kivétel Róják és Madara - szintén nem segíti a kérdés megválaszolását. A szájhagyományok pedig megoszlanak a kultikus és a gazdasági rendeltetést illetően. 100