Agria 31.-32. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1995-1996)

Baráz Csaba–Mihály Péter: A Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkő topográfia újabb eredményei és a fülkék rendeltetésének vizsgálata

Mint a táblázatokból is kitűnik, a feltett kérdés megválaszolására a legtöbb segítséget közvetlenül a fülkék topográfiai adataiból - azaz az egyes fülkék tipológiai jellemzőiből és a fülkék egymáshoz való viszonyából, a sziklafelületen történő elhelyezkedéséből - levont következtetések adnak! A fülkék általánosságban, tehát az egyes jelenségektől (különös paraméterektől) elvonatkoztatott közös tulajdonságaik tekintetében egyaránt alkalmasak méhtartásra, urna vagy csonttárolásra (osszárium), valamint áldozati, kultikus rendeltetésre. Azonban van néhány olyan jellemző paraméter, az általánostól eltérő ismérv, amely az egyes fülkéknél bizonyos rendeltetéseket nagy valószínűséggel kizár vagy megkérdőjelez. Hangsúlyozzuk, hogy csak kisszámú kivétel esetében, de mivel az általános törvényszerűség az egyesekből összegződik, ezért adatainkból általánosító következtetést is levonhatunk. Teljes bizonyossággal még nem tudjuk meghatározni a fülkék kifaragásának okát, de a topográfiai adatok kiértékelése nyomán nem csupán feltételezéseink lehetnek, hanem ily módon statisztikai valószínűség áll rendelkezésünkre. Legtöbb negatív bizonyíték (-: nem igazolja; ?: kétségessé teszi) a méhészeti rendeltetés (8), valamint az urnatemetkezés (9) és egyéb temetkezés (5) fejlécű oszlopokban sorakozik. A kultikus, áldozati célú fülkehasználatot illetően nem fogalmazódott meg kizáró ok. (Hangsúlyozni kell, hogy az áldozati célú fülkehasználat világszerte elterjedt, a fülke ott szerepel a legkülönfélébb vallási rítusok rekvizítumai közt, de a mi fülkéink ilyen rendeltetését csak különböző feltételezésekkel közelíthetjük meg.) Megnyugtató eredményt az hozna, ha rekonstruálni tudnánk a kaptárfülkékhez esetlegesen kapcsolódó kultikus szertartás mibenlétét, a rítust és a mögötte álló vallásalakulatot, valamint mitológiát. Ehhez azonban a kaptárköveken, illetve a tágabb környezetükben tapasztalható egyéb sziklafaragási tevékenységek, kőmegmunkálási jelenségek részletes topográfiai vizsgálata is szükséges. Amennyiben igazság van abban, hogy a fülkék készítői faragták több helyen a sziklák csúcsába és előterük sziklafelszínébe a lyukakat, gödröket, csatornákat, tehát ezek összefüggnek egymással, köztük ok-okozati kapcsolat van, akkor a jelenségek együttes vizsgálata közelebb vihet a megoldáshoz. Mivel a kaptárfülkék a bulgáriai példa nyomán már nem tekinthetők csak hazánkban folytatott tevékenység tárgyainak, ezért az azonos analógiák további keresése is fontos feladat. Itthon a szakszerű kaptárkő-feltárásokat kellene szorgalmazni, melyek során mindegyik feltevés lehetőségét meg kell vizsgálni és értékelni. Megnyugtató megoldás csak így születhet, amely más kutatási irányoknak is fontos adatokat nyújtana. Példák a 6. táblázathoz

66 I/2/A-B-C H.4.a/1; HAc.I/8; P.2/2; P.3.a.I/l,2; P.4.b.I/2. I/3/A-B-C B.4.g.V/10; B.7.c/3; H.2.e/2; H.4.C.I/3; H.5/2; Р.З.а.Ш/8; P.l.b/3. I/4/A-B-C-D B.4.a/4; B.4.h.I/16; H.2.e.I/3,5,7,9. I/6/A-B-C-D B.4.d/12; BAg.H/1; B.4.J.I/1; B.4.j.II/l,2; P. 1.a.Kisszikla/1; P3.a.II/4; P.4.a/1; P.6.a.III/2. I/7/A-B-C B.7.a.VII/15; H.2.e.I/12. 66 A kaptárkövek kódja a megyei topográfiai táblázatok jelzéseivel azonos. A nagybetű a megyék kezdőbetűjét, az arab szám és a kisbetű a kaptárkolelőhelyeket, a római szám a sziklát, a törtjel utáni arab szám a fülkét jelöli 101