Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Sugár István: Az egri vár gazdasági, adminisztrációs és katonai szervezete

Az egri vár számtartójának fizetését, javadalmazását vizsgálva, a következőkben foglalhatjuk össze azt. Mátyás deáknak, az első számtartónak nem ismerjük fizetését; a számadásokból csupán annyi derül ki, hogy 50 darab bárány mellett 20-30 forinthoz jutott. Amikor 1550-ben Sukán János nyerte el e tisztséget, ő évente 50 forint salláriumot, valamint téli és nyári ruházata megváltására 25 forintot kapott. Ezt azonban kiegészítette még a vár 50 kalangya búzával, 50 darab báránnyal, valamint 2 egész hordó borral, s a provizor asztalánál járt neki ellátás. Két lótartása mellett egy szolgája is kapott prebendát. 1554-ben már lényegesen megváltozott fizetése, illetve javadalmazása, ugyanis 100 forint évi fizetés mellett 75 kalangya búza és 75 darab bárány járt neki, 4 hordó borral együtt. Ekkor már 5 lótartást élvezett, saját és szolgája ellátása mellett. Sőt 5 lovasára még havi 3-3 forintot is kapott. 1558-ban ismételten megváltozott a számtartó bérezése. Ekkor már 300 forint salláriuma és 4 lótartása volt, a saját ellátása és kocsisai prebendája mellett. Verancsics idejében a királyi számtartó 255 forint évi fizetést húzott, de a számadások tanúbizonysága szerint a püspöktől semmi többhöz nem jutott. Valószínű azonban, hogy saját ellátását és szolgái, kocsisai prebendáját megkapta. Patoók Mátyást, a püspöki számtartót, aki rövid ideig szolgálta a várat e tisztségben, évi 100 forint salláriummal fizették meg; Pilinyi (Peliny) Gábor azonban ismét az 1550-es évek gyakorlatának megfelelően élvezte fizetését. Tanulságos képet mutat a vár két számtartójának, Sukán Jánosnak és Pilinyi (Peliny) Gábornak juttatott királyi birtokadományok sora. Sukán Jánosnak I. Ferdinánd ígéretet tett 1553. október 14-én, hogy a vár 1552. évi védelmi harcában tanúsított kimagasló vitézségét egy, majd a koronára szállott 50 jobbágyős birtok donációjával fogja jutalmazni.

132 1556. október l-jén négy Gömör megyei falut kapott: Gicét, „Mikolchan"-t, „Szentlélek^-et és „Nozthray"-t (Nosztra?).

133 1556. november 21-én újabb Gömör vármegyei birtokokhoz jutott: Mártonfalvához, „Mezys alias Mezeres"-hez, Csehihez és Szinhez.

I34 1561 január l-jén két donációs levelet is kapott. Az egyikben Pilinyi (Peliny) Gáborral együtt elnyerte a királytól Nógrádban „Zewkewlew"-et, majd pedig Pilinyi (Peliny) Bálinttal és Vitéz Jánossal a Külső-Szolnok vármegyei Sárszeget.

135 1562. március l-jén Suho Ferenccel a Szatmár vármegyei Porcsalmát és a déserta Domahida pusztát kapta meg.

136 Hogy esztergomi Sukán Jánosnak milyen tekintélyes birtokállománya volt, az is tanúsítani látszik, hogy fiának, Pálnak, magtalan halála után az alábbi birtokok jutottak a koronára, melyet azután 1588. január 13-án az uralkodó Kubinyi Lászlónak adományozott: Egerben egy ház két szőlővel, Vatán nemesi kúria, Borsod megyében „Cheoch", Külső-Szolnokban Kereki, Istvánháza és Szentkirály, Közép-Szolnok megyében Istvánháza, Ecser és Szentmárton, Csongrádban Félegyháza puszta, Pest vármegyében Tápiószentmárton, Kóka és Almás, Solt vármegyében Barrabásszállás puszta és Szabadszállás puszta, továbbá más Szabolcs, Abaúj, Zemplén, Gömör és Nógrád megyei birtokok, egy kassai házzal, kerttel és három szőlővel.

137 132. FA. H . Fasc . 14360.(1553. október 14.) 133. MOL. A 57. III. tomus Nr. 377. 134. MOL. A 57. III. tomus Nr. 357. 135. MOL. A 57. III. tomus Nr. 907. 136. MOL. A 57. III. tomus Nr. 987. 137. MOL. A 57. III. tomus Nr. 538. 90