Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Sugár István: Az egri vár gazdasági, adminisztrációs és katonai szervezete

1559. augusztus 18-án pedig Miksa már arról értesíti az Udvari Kamarát, hogy tudomásul véve Dessewffy előterjesztését, mely szerint Sukán János egri számtartó hivatalából elmozdítandó („dictus Sukán ab illó officio amovendus sit"), s helyére előterjesztésükre Szentpáli Schkyllyan Pétert állította.

125 Az új számtartó kinevezésével azonban a Sukán ellen indított ügy még közel sem zárult le. Egyébként az tűnik ki Miksa előbb ismertetett udvari kamarai előterjesztéséből, hogy amikor ő kinevezte Egerbe az új számtartót, még Sukán fel sem lehetett mentve, hiszen „elmozdítandó"-nak említi.(!) 1559. szeptember 16-án a kamara értesíti Szentpáli Schkyllyan Pétert, a már újonnan kinevezett egri számtartót, hogy Seythery Balázst, mint biztost Egerbe küldik, a Sukán elleni vizsgálat lefolytatására.

126 Ugyanis már szeptember l-jén a pozsonyi Magyar Kamara nem csupán Seythery Balázst rendelte ki a Sukán-ügy kivizsgálására, hanem Csáti Zyny Rafaelt is, aki egyébként a várszámadásban sorozatosan mint Verancsics Antal egri udvarmestere szerepel, s a protestantizmus ellen küzdő püspök különösen kedvelt pártfogoltja volt. A Magyar Kamara e leiratából megtudjuk, hogy a kiküldött biztosok instrukciója Eger vára minden bevételi forrásának kivizsgálására szól, külön is kiemelve a jászoktól és a kunoktól Egert megillető rendes és rendkívüli bevételeket, Heves, Borsod, Gömör, Külső-Szolnok, Pest, valamint Solt vármegyék adóját és segélyét, a dézsmákat, a vámokat, réveket, malmokat, bírságpénzeket („bytangh"), a muneráliákat, a kulcsár és a prebendáriusok borelszámolását, sőt a kenyérelszámolást is. Különös nyomatékkal kellett vizsgálniok, hogy Sukán János nem alkalmazott-e kényszert, zsarolást a különböző beszolgáltatókkal szemben.

127 Mivel az egyik vizsgálóbiztos az egyházfő kegyence volt - a várban abban az időben uralkodó helyzet és légkör ismeretében

128 -, alaposan gyanítani lehet, hogy honnan indult ki Sukán meggyanúsítása. Szentpáli Schkyllyan Péter azonban nem fogadta el kinevezését, Eger vár számtartói hivatalára, ugyanis a részére 1559. augusztus 8-án megfogalmazott instrukcióban nevét áthúzták, és helyére Báchy Benedek neve került.

129 Minden bizonnyal azért utasította vissza egri kinevezését, mivel nem kapta meg azt a fizetést, mely mellett elvállalta volna Egerben a számtartói tisztet. De az ügy bonyodalmai közepette ez az utasítás sem került kibocsátásra, mivel Báchy Benedek számára végül is az egri számtartói utasítás csak 1559. december 20-án készült el,

130- nyilván nem egykönnyen lehetett megfelelő embert találni e fontos hivatalra. A Sukán elleni vizsgálat részleteit nem ismerjük, de az ellene folyó vizsgálattól függetlenül ő zavartalanul élvezte fizetését egészen 1560. február 29-ig, amikor is hosszú egri szolgálat után megvált a számtartói hivataltól. Hogy valóban méltatlan hajsza áldozata lett esztergomi Sukán János, mi sem tanúsítja fényesebben, minthogy 1561. március 18-án I. Ferdinánd dicséretben részesítette őt. Mint az uralkodó leiratából megtudjuk, a részére megküldött vizsgálati jelentés működésében semmi hibát nem talált („quum defectibus nullis, qui alicuius essent ponderis"). S mivel 4 hónapi fizetésével adós maradt néki a vár, Ferdinánd 72 forintot kamarájából részére kifizetni rendelt, sőt házát is visszanyerhette.

131 125. MOL. E 21. rsz. 675. (146.) 126. MOL. Fol. lat. 1180/f. XV. 18. 3. 12-13. 127. MOL. E 136. Instructiones. III. tomus 285-286v. 128. SZABÓ János Győző 1977. 104-116. 129. MOL. E 136. Instructiones. III. tomus 132-136v. 130. MOL. E 136. III. tomus 82-88. 131. MOL. E 21. 677. (1561. március 18.) 89