Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Sugár István: Az egri vár gazdasági, adminisztrációs és katonai szervezete
A lovasok és a gyalogosok zsoldját a király tartozik kiegészíteni, amennyiben a püspöki harmad erre nem elegendő. Felügyelje és bizonyosan tudja, hogy a lovasok és a gyalogosok létszáma mindig sértetlenül meglegyen, illetve azt a szükség esetében egészítse ki. Hogy a vár katonasága a zsoldot megkapja, a királyi ellenőr mind az uralkodót, mind pedig a Magyar Kamarát, valamint a mustramestert mindig pontosan tájékoztassa. Pest, Külső-Szolnok és Solt vármegyék, s más török hódoltság alatti helységek „census Ordinarius"-a, avagy „taxa"-ja Eger várát illeti meg, s ezért erről pontos összeírás készítendő, s azt decemberig a pozsonyi Magyar Kamarának meg kell küldeni. A püspöki jövedelem harmad részéből a vár építkezése és a templom javítása és lefedése végzendő el. Ezzel kapcsolatban ne tűrje meg a henye munkát. A munkások ne csak felvegyék bérüket, de kívánják is meg tőlük az elvégzendő munkát. Az erődítési munka felette nagyon szükséges és hasznos, de a nyomorult jobbágyok gratuitus laborral ide nem tartoznak szolgálni. Vagy ha kívánatos lenne a jobbágyi munka kiállítása, arra vetés, aratás és szüret idején, avagy pedig családi okból kifolyóan nem kerülhet sor. Kenyér és élelem legyen a prebendájuk, vagy pedig napszámbért fizessenek nekik. Ünnep- és vasárnapokon a provizor a jobbágyokat sohasem kényszerítheti munkára. Tehát mindig úgy tartozik bánni a szegény néppel, hogy emlékeztesse őket arra: keresztények és Isten előtt neki számot kell majd adnia a nyomorultak elnyomásáról. Tájékoztatás alapján tudott dolog, hogy a provizor több haszontalan és szükségtelen kiadást tett, vagy a Tiszántúlra, vagy Lengyelország, Pozsony, vagy éppen Bécs és más felé. A királyi ellenőr mindig figyelmeztesse az udvarbírót: erre kevesebb pénzt költsön és mérsékletet tanúsítson, s így kerülje el a fölösleges költségeket. De általában az egri püspökség adminisztrációjában és a jövedelmekkel való sáfárkodás során úgy kell ellátnia a munkáját a közelebbi és a távolabbi helységekben, hogy abban hiba ne essék. Hogy tehát a királyi ellenőr minél hasznosabban járjon el, legyen évi fizetése 200 forint, valamint saját és övéi ruházata, melyet a provizor a püspökség jövedelméből fizet ki részére. Saját és ifjai, vagy „gyermekei" élése a provizor, a számtartó és a viceprovizor asztalánál legyen. Négy lovasa is kap prebendát és lovai abrakot. A királyi ellenőr esküt tartozik tenni. Utólagos záró bejegyzésként azt fűzték Gutthay Péter instrukciójához, hogy hivatalában szorgalmasan kísérje figyelemmel a katolikusokat, a lutheránusokat és más heretikusokat, s arról a püspöknek tegyen jelentést. 112 Pilinyi (Peliny) Gábor, aki később a vár számtartója lett több birtokadomány részese volt. 1556. május 12-én Pilinyi (Peliny) Bálinttal együtt megkapta a királytól Gömör mezővárost. 113 1559. november 26-án Karácson Balázzsal birtokába jutott a Heves megyei Orgondaszentmiklósnak és Kápolnának. 114 1561. január l-jén Sukán Jánossal elnyerte Nógrádban „Zewkewlew ,,-t. 115 1564. január l-jén pedig két várbeli tiszttel donációs levelet kapott 7 Solt megyei pusztára: Csornára, Karácsondra, Szentkirályra, Mikiára, Tabára, Csőzdre, Szentdemeterre és Kéthalomra. 116 A számvevőt („rationista") bár kezdetben a számadások mint „püspöki"-t jelölik meg, de neki közel sem csupán a püspöki birtokok s javak bevételeit és kiadásait kellett számon tartania, hanem a vár összes pénzügyeinek az intézése és könyvelése is a feladatát képezte. Ez egyértelműen ki is tűnik a részére 1558-ban adott királyi utasítás bevezető 112. MOL. E 136. Instructiones. III. tomus 56-63. 113. MOL. A 57. III. tomus Nr. 345. 114. MOL. A 57. III. tomus Nr. 757. 115. MOL. A 57. III. tomus Nr. 907. 116. MOL. A 57. III. tomus Nr. 800. 87
