Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Konferencia a Palócok I–IV. kötetek megjelenése alkalmából

kező különböző nehézségeket. A néprajztudomány nevében hadd fejezzem ki elismerésemet és köszönetemet. A munkát különösen annak második felében nagy sikerrel támogatta BODÓ Sándor és PETERCSAK Tivadar, akik BAKÓ Fere ncnek nemcsak hivatali utódai, hanem a Palóckutatás avatott tudományos szervezői. Akkor vagyunk azonban igazságosak, ha leszögezzük, hogy a kutatásban és annak megszervezésében Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Pest, Szolnok megyék múzeumi igazgatóságai is részt vettek. A kutatók között ott találjuk az egyetemi néprajzi intézeteket, az MTA Néprajzi Kutató Csoportját és sok más intézményt. Ez mutatja azt, hogy egy megyei kezdeményezésből hogy alakulhat ki országosnak nevezhető vállalkozás. Ilyen vonatkozásban is példaértékű a most megtárgyalásra kerülő négy kötet. A továbbiakban a történet- és néprajztudomány jeles képviselői, vezetői mondják el véleményüket és őszintén remélem, hogy a sajtó képviselői is megírják a nagy vállalkozás eredményeit és tanulságait. Gunda Béla A PALÓC MONOGRÁFIA A magyar néprajzi törekvések egyik európai szintű eredménye a falu, a táji és az etnikai monográfiák hosszú sora. A sorban Jankó János monográfiáitól kezdve helyet foglalnak Kocs, Átány, Szentgál, Tápé, Kecel és más falvak néprajzi monográfiái. Nem beszélve a terjedelmes göcseji és szegedi monográfiákról, s erdélyi kollégáink könyveiről.

1 Sajátságos magyar műfajok ezek. Éppen olyan sokarcúak, barázdásak, mint a magyar népi műveltség. Csupán néhány mondat erejéig szeretnék emlékeztetni arra, hogy egyik-másik monográfia módszerével is elébe ment a napjainkban megfogalmazott kívánságoknak. így Fél Edit Kocs 1936-ban (Budapest 1941) с munkája, amelyen végigvonul a műveltség, az életmód rétegek és csoportok szerinti vizsgálata, az ember, a közösség előtérbe helyezése. Az említett munkák 'szociálantropológiák' a javából s ha egyik-másik Benedict Ruth vagy Mead Margaret álnéven jelent volna meg - bizonyára a néprajzi tankönyvek között is helyet foglalna. Ha a jövőben megírjuk ezeknek a monografikus munkáknak a történetét - az első helyen nyilvánvalóan egy palóc monográfiával kell foglalkoznunk. Kereken 110 esztendővel ezelőtt látott napvilágot Pintér Sándor A palócokról (Budapest 1880) с munkája. Ez az első néprajzi monográfiánk! Amióta a tudomány asztalára került, alig volt magyar etnográfus, folklorista, aki ne tette volna be a lábát palóc földre. Változó tartalmú könyvek, tanulmányok láttak napvilágot a nyelvtudomány, a régészet, az őstörténet és más tudományok részéről is, amelyek bölcsőringatói voltak a palóc kérdésnek. A tudomány légterében ufóként keringett az a gondolat, hogy előbb vagy utóbb meg kell születni a palóc etnikum sokoldalú monográfiájának. A gondolat versenyzett a századok óta felszínen lévő székely kérdéssel. Gondos filológiai munka révén még az eszmei gyökereket is felszínre lehetne hozni, hiszen a székely Attila-hagyományok mellett a palócok földjén is számon tartják a Hunok sírját. 1. Részletes felsorolásuk felesleges. Közismert munkákról van szó. Ide sorolhatók a Gondolat Kiadó népszerű táj- és népcsoport monográfiái is. Az alábbiakban is csak a legfontosabb bibliográfiai hivatkozásokat közlöm. 7