Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Konferencia a Palócok I–IV. kötetek megjelenése alkalmából

kező különböző nehézségeket. A néprajztudomány nevében hadd fejezzem ki elisme­résemet és köszönetemet. A munkát különösen annak második felében nagy sikerrel támogatta BODÓ Sándor és PETERCSAK Tivadar, akik BAKÓ Fere ncnek nemcsak hivatali utódai, hanem a Palóckutatás avatott tudományos szervezői. Akkor vagyunk azonban igazságosak, ha leszögezzük, hogy a kutatásban és annak megszervezésében Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Pest, Szolnok megyék múzeumi igazgatóságai is részt vettek. A kutatók között ott találjuk az egyetemi néprajzi intéze­teket, az MTA Néprajzi Kutató Csoportját és sok más intézményt. Ez mutatja azt, hogy egy megyei kezdeményezésből hogy alakulhat ki országosnak nevezhető vállalko­zás. Ilyen vonatkozásban is példaértékű a most megtárgyalásra kerülő négy kötet. A továbbiakban a történet- és néprajztudomány jeles képviselői, vezetői mondják el véleményüket és őszintén remélem, hogy a sajtó képviselői is megírják a nagy vállal­kozás eredményeit és tanulságait. Gunda Béla A PALÓC MONOGRÁFIA A magyar néprajzi törekvések egyik európai szintű eredménye a falu, a táji és az etnikai monográfiák hosszú sora. A sorban Jankó János monográfiáitól kezdve helyet foglalnak Kocs, Átány, Szentgál, Tápé, Kecel és más falvak néprajzi monográfiái. Nem beszélve a terjedelmes göcseji és szegedi monográfiákról, s erdélyi kollégáink könyve­iről. 1 Sajátságos magyar műfajok ezek. Éppen olyan sokarcúak, barázdásak, mint a magyar népi műveltség. Csupán néhány mondat erejéig szeretnék emlékeztetni arra, hogy egyik-másik monográfia módszerével is elébe ment a napjainkban megfogalma­zott kívánságoknak. így Fél Edit Kocs 1936-ban (Budapest 1941) с munkája, amelyen végigvonul a műveltség, az életmód rétegek és csoportok szerinti vizsgálata, az ember, a közösség előtérbe helyezése. Az említett munkák 'szociálantropológiák' a javából s ha egyik-másik Benedict Ruth vagy Mead Margaret álnéven jelent volna meg - bizonyára a néprajzi tankönyvek között is helyet foglalna. Ha a jövőben megírjuk ezeknek a monografikus munkáknak a történetét - az első helyen nyilvánvalóan egy palóc monográfiával kell foglalkoznunk. Kereken 110 eszten­dővel ezelőtt látott napvilágot Pintér Sándor A palócokról (Budapest 1880) с munkája. Ez az első néprajzi monográfiánk! Amióta a tudomány asztalára került, alig volt magyar etnográfus, folklorista, aki ne tette volna be a lábát palóc földre. Változó tartalmú könyvek, tanulmányok láttak napvilágot a nyelvtudomány, a régészet, az őstörténet és más tudományok részéről is, amelyek bölcsőringatói voltak a palóc kérdésnek. A tudo­mány légterében ufóként keringett az a gondolat, hogy előbb vagy utóbb meg kell születni a palóc etnikum sokoldalú monográfiájának. A gondolat versenyzett a száza­dok óta felszínen lévő székely kérdéssel. Gondos filológiai munka révén még az eszmei gyökereket is felszínre lehetne hozni, hiszen a székely Attila-hagyományok mellett a palócok földjén is számon tartják a Hunok sírját. 1. Részletes felsorolásuk felesleges. Közismert munkákról van szó. Ide sorolhatók a Gondolat Kiadó népszerű táj- és népcsoport monográfiái is. Az alábbiakban is csak a legfontosabb bibliográfiai hivatkozásokat közlöm. 7

Next

/
Thumbnails
Contents