Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
D. Matuz Edit–Sz. Kállay Ágota: Késő bronzkori – kora vaskori településrészlet Mátraszentimre–Ágasváron
nya, ami a ház padlószintjét jelölte (4. kép 1-2.). Feltevésünk szerint az északi falba erősítésként kisebb-nagyobb köveket tettek, a padlót pedig a végein egymásra merőlegesen ácsolt gerendákból alakították ki. A gerendatalpra erősítették rá É-D-i irányban a fagerendapadlót, a kb. 20 cm széles félbevágott gerendákat vagy fapallókat. Oldala a paticsmaradványok alapján tapasztott sövényfal, esetleg tapasztott boronafal volt, tetejét feltehetően lombkoronával borították. A nagyméretű agyagedények mellett néhány kisebb edény és fazék volt a házban, emellett természetesen fából, illetve gyékényből készült tárolóedényeket is feltételezhetünk. A ház tűzvész áldozata lett, amit a faszénmaradványok, az átégett deszkapadló maradványai, paticsdarabok és a magas hőtől másodlagosan átégett, erőteljesen eldeformálódott kerámiatöredékek bizonyítanak. Típusában házunkhoz legközelebb álló építmény a Békés - várdombi. Fapadló padozatú, boronafalas szerkezetű lakóházat és gazdasági épületet rekonstruált a középső bronzkori ásatások alapján Vargha László. 31 Végigtekintettük a Kárpát-medencében feltárt késő bronzkori-kora vaskori házakat (az urnamezős, a pilinyi, gávai és kyjaticei kultúra telepleleteit 32 ), a publikált anyagban nem fordul elő fagerendapadló említése. A vesszőfonatos, paticsfalú, esetleg gerendavázas szerkezetű házak padlózata lesarazott (tapasztott) vagy ledöngölt földpadló, esetleg másodlagosan átégett agyag volt. A kyjaticei kultúra síkvidéki telepén, Sajószentpéteren földbe mélyített, négyszögletes alaprajzú, tűzhelyes gödörház részletét és gödörrendszereket tártak fel. 33 Téglalap alakú, ágasfás, szelemengerendás szerkezetű, paticsfalú építményt lehet rekonstruálni az 1., 2., és a 4. ház alapján Felsőtárkány-Várhegyen. 34 A ház alapját lesarazás, átégett agyagréteg, néhol pedig a tűzhely vagy a cserepek szintje jelezte. Kő alapozású házakat említenek Radzovcéről. 35 A felsőtárkányi öt ház közül csak az 1. számú házban találunk nagyméretű urnákat, ott sincs a házon belül tűzhely, mint feltehetően a mátraszentimrei házban sem volt. Elképzelhető, hogy ezek az épületek döntően gazdasági rendeltetésűek voltak, hombárként, gabonásként funkcionálhattak. A kyjaticei kultúra háztípusainak megismeréséhez újabb adalékot szolgáltat a mátraszentimrei ház közzététele. A leletanyag értékelése A Ha B 23-Ha C, időszak problematikáját - továbbélő őslakosság kérdése, keleti típusú bronz- és vastárgyak elterjedése, új típusú temetkezési szokások, új etnikum megjelenése - számos tanulmány dolgozta fel, mi csak a témákat érintőket nézzük végig. Kemenczei Tibor véleménye szerint a Ha B 2 periódus végén, a Ha B 3 periódus idején a preszkíta népcsoportok az Al-Duna, és a Tisza mentén az Alföldre nyomultak. A hegyvidéken a kyjaticei kultúra tovább folytatta életét, használta korábbi tárgytípusait, de kereskedelmi kapcsolatokat is létesített az új népességgel. A kyjaticei kerámia legfiatalabb típusainak azokat az urnákat tartja, melyek az Alföld preszkíta-kori teme31. VARGHA László 1955. 151-155., BANNER János 1955. 2. kép. 32. PATEK Erzsébet 1968., KŐSZEGI Frigyes 1988., KEMENCZEI Tibor 1984. Katalógusok. 33. KEMENCZEI Tibor 1984. 40., 134., Abb. 15. 34. D. MATUZ Edit 1992. 26-27., 8., 11., 15. kép. 35. FURMÁNEK, Václav 1990. 91., Abb. 9. 61
