Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Koczkáné Király Júlia: Gárdonyi Géza Az én falum című novelláskötete

kiadást ért meg, s ekkorra Gárdonyi úgy feltölti újabb írásokkal, hogy két kötetre dagad. A könyvet Mikszáth Kálmánnak ajánlja, jelezve, hogy Mikszáthnak a Jó paló­cok, és a Tót atyafiak című műveivel megkezdett útján kíván haladni.. ," 49 Gárdonyi József a következőket írja édesapja könyvéről, annak megjelenési körül­ményeiről: „Az én falum valóban néptanítói feljegyzések. Hirtelen húzza elő a fiókjából a szerző. Mert bizony ezek a történetkék jó ideig kiállták az eltarthatóság próbáját. Legtöbbje 1883-84. évi feljegyzések. Devecser, Sárvár, Dabrony, a három egy Gárdo­nyi falu. Ziegler Géza néptanító jegyezgette fel valamikor irkalapokból összetákolt naplójába és Gárdonyi újságíró és Gárdonyi író tépegette ki az irkalapokat a naplóból a pesti újságok számára. Jó deszkaridikül volt az asztalfiók, soha nem fogyott ki belőle az Én falumnak való. Még a legutolsó Én falum kiadásba is került belőle új bélelő." 50 Nemcsak újabb és újabb novellák kerültek be az újabb kötetekbe, hanem - a kéziratanyagot megvizsgálva - állandó javítgatásokkal, beszúrásokkal tökéletesítette művei nyelvezetét Gárdonyi. „Stílusa koncentrált népiességével az Arany-hagyomány legjobb folytatója. Nyelve mintaszerű magyar nyelv, melyet éppoly tudatos nyelvészke­déssel tisztít meg, mint Arany János. A magyar élet magyar karakter részletmegfigye­léseit is Arany János virtuozitásával műveli, ő is azok közé tartozik, akiknek művében a magyar föld sajátosságai mintegy múzeumszerűen megőrződnek." 51 Ez a folyamatos csiszolás nemcsak akkor tapasztalható, ha a javított kéziratokat vizsgáljuk. Számos kézirat utal arra, hogy Gárdonyi rendszeresen foglalkozott a magyar nyelv, a magyar helyesírás problémáival. Közel kétszáz kéziratlapból álló gyűjteménye a Magyar Szókülönböztető Szótár címet viselő kézirat. A gyűjtést 1899 és 1922 között végezte. Gárdonyi A szótár elkészítésekor egy-egy kifejezés szinonimáit gyűjtötte össze. A kifejezéseket magyarázta, példákkal illusztrálta. A Simonyi, a Czuczor-Foga­rasi, és Ballagi Mór szótárának magyarázatait is kiírta egy-egy kifejezéshez. A Magyar Tudományos Akadémia új Nagy Szótára a magyar nyelv összes szókin­csének történeti alapon készült tudományos szótára kívánt lenni. Gárdonyi és fia, József is gyűjtött az előírásoknak megfelelően, például dr. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. (1879) Csapó József: Új füves és virágos magyar kert (1774) című művéből. Ezek a gyűjtések ábécé sorrendben marad­tak fenn autográf kéziratban. Az Utasítások az új Nagy Szótár adatgyűjtőinek című füzetben a következő kézzel írott feljegyzést olvashatjuk: „Gárdonyi Géza észrevételeit és megjegyzéseit mindenkor szívesen veszi mind a Szótári Bizottság, mind a Magyar Nyelvtudományi Társaság." Titkosírású naplóiban is találunk nyelvészeti feljegyzéseket. Például 1915. decem­ber 27-én írta le a következő sorokat: „.. .Micsoda ereje van a »mondta, szólt« törlésé­nek és más szókkal való helyettesítésének. Ezernyi ige élénkíti, színezi, gazdagítja az írást." Egy másik bejegyzés 1916-ból: „.. .Kezdem a tájszótárt. Felváltva fogom a nyelv­történeti szótárral." Rendkívül érdekes gyűjtése a Régiek beszéde című - ugyancsak kéziratban meg­maradt - munkája. Ebben a szó- és kifejezésgyűjteményben külön gyűjtött szavakat: „bakacsin," „czedele" magyarázta. Például: Bakacsin: fekete gyászkendő, gyászlepel. Atánykfiát, ha elvitte a halál, arra kell bakacsin, mert az gyászjelző szín. - „Egy vég fekete bakacsin"... 49. GÁRDONYI József, 1934. II. 20. 50. GÁRDONYI József, 1934. II. 21. 51. SZERB Antal, 1986.478. 252

Next

/
Thumbnails
Contents