Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre (1894–1898)
1894-től 6 , Maczki Valér cisztercita tanár, jeles esztéta 1891-től 7 , Lányi Ernő főszékesegyházi karnagy, ismert dalköltő 1892-től 8 , Sajósy Alajos oltárképfestő 1881-től. 9 A dualizmus évtizedeiben négy országos hírű történész is élt a városban. Bartalos Gyula 1854-től 10 , Foltin János 1890-től 11 , Kandra Kabos 1881-től 12 és Türk Frigyes 1854-től. 13 Nem volt azonban a szó igazi értelmében vett irodalmi, művészeti és tudományos élet. Ennek keretéül hozták létre az alkotók és azok pártfogói, az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Körét. Kezdeményezői Zalár József költő-alispán, Horváth Cyrill és Maczki Valér voltak, 14 akik a Heves Vármegyei Hírlap 1894. december 7-i számában az alábbi felhívást tették közzé: „Mióta a múlt század végén a nemzeti irodalom eszméjének fontosságát hirdetni kezdették oly férfiak, kik a magyarság örök hálájára tették magukat érdemessé; s a mióta az irodalomban mind nagyobb erővel foglalt teret az újságírás, főképp az alkotmányos éra és a sajtószabadság visszaállítása után, a hírlap-irodalom nálunk is hatalmas fejlődésre tett szert. Tagadhatatlanul, a hovatovább hatalommá fejlődött tényezőnek a politikai, a nemzetgazdasági, társadalmi és kulturális élet fejlesztésére, reformjára, s irányzására roppant hatása volt és van. De ugyanekkor - a dolog természeténél fogva - jótékony befolyása kevésbé kedvező viszonyok teremtésével is párosult, s - egyebek közt - a maga óriási elterjeszkedésével a könyvirodalmat szinte veszélyes mértékben háttérbe szorította. Pedig - tényleg - a nemzeti szellem művészi és nagy alkotásai csak ritkán a lázas és szinte pillanatnyi munkásság szüleményei; - s ekképp a közönség figyelme, minél 6. HORVÁTH Cyrill (Veszprém, 1865.-Balatonalmádi, 1941.): cisztercita szerzetes-tanár, irodalomtörténész. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben és Egerben végezte. 1894-től az egri cisztercita gimnázium tanára volt. 1895 augusztusában a rend székesfehérvári gimnáziumának tanára lett. 7. MACZKI Valér (Eger, 1847.-Eger, 1921.) cisztercita szerzetestanár, esztéta, irodalomtörténész. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1877—1889-ig és 1891-1907ig az egri cisztercita gimnázium tanára volt. 8. LÁNYI Ernő (Pest, 1861.-Szabadka, 1923.): zeneszerző. 1892—1901-ig az egri főszékesegyház karnagya. 9. SAJÓSY Alajos (Gyöngyös, 1836.-Eger, 1901.) festőművész. Középiskoláit Gyöngyösön és Egerben végezte. 1881-től 1899-ig cisztercita rend egri gimnáziumának rajztanára volt. 10. BARTALOS Gyula (Szepsi, 1836.-Eger, 1923.) rk. lelkész, történetíró. 1854-től egri papnövendék volt. 1898-ban és 1899-ben Egerben, a Szépasszony-völgyben és a Hajdúhegyen honfoglalás kori sírokat tárt fel. Foglalkozott a Csörsz-árok kérdésével is. Több történeti munkát írt. 11. FOLTIN János (Jászkisér, 1837.-Eger, 1915.): rk. lelkész, történetíró. Egerben volt papnövendék. Szihalmi, a honfoglalás korára vonatkozó ásatásai során feltárt leletek a Nemzeti Múzeumba és az egri líceum régészeti gyűjteményébe kerültek. Ásatásairól több tanulmányt, könyvet publikált. Foglalkozott Kracker János Lukács festőművész munkásságával is. 12. KANDRA Kabos (Felsőbánya, 1843.-Eger, 1905.): rk. lelkész, történetíró, levéltáros. Egerben járt gimnáziumba a cisztercitákhoz. 1863-tól egri papnövendék. 1878-ban az egri káptalan országos levéltárának levéltárosa lett. 1885-ben elindította az: Adatok az egri egyházmegye történelméhez című kiadványsorozatot. Több történelmi munkája jelent meg. 13. TÜRK Frigyes (Eger, 1854.-Eger, 1911.): tanár, történetíró. Elemi és középiskolai tanulmányait Egerben végezte. 1873-1876 között a budapesti bölcsészkaron latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett. Rövid ideig tanár volt az egri reáliskolában. Több tanulmányt és cikket írt Eger történetéről. 14. Egri Újság, 1894. dec. 21. 226
