Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Bakó Ferenc: Népi családtörténetek – lokális önismeret (Kömlő 1770–1957)

századi lehetett, esetleg középkori maradványokon. A belterület közelében, attól délre az egykori disznólegelő helyén - ahol 1925 után a Poletár nevű részen házhelyeket parcelláztak - is volt egy épület. „Ott egy nagy úr kastélya lehetett, mert én még láttam a ledőlt falakat" - mondja Bollák Sándor (sz. 1878). „Vagy tíz szoba lehetett benne. Öregembertől hallottam, hogy Kemle-nek hittak azt a török urat, aki ott lakott és a falut is Kemlé-nek nevezték. Sutokány püspök változtatta aztán meg Kömlőre."

27 Jelenlegi ismereteink szerint a török úrral és Sutokány püspökkel nem tudunk mit kezdeni, de levéltári adataink vannak arra, hogy készült egy tervrajz 1790 körül egy püspöki rezidenciáról, ami valószínűleg meg is épült, bár ennek egyelőre nincs bizonyítéka. Maga a terv azonban rendelkezésre áll (1-2. kép). 1. kép. A kömlői püspöki rezidencia A jelű terve Franz Powolni építőmestertől. Kb. 1770. HML. XII. Tervrajzok II. 57/a 27. Egyes kutatók szerint a Kömlő névben a „kémlelő, hírszerző" fogalom foglaltatik. Kiss Lajos 1978. 357. 192