Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Bakó Ferenc: Népi családtörténetek – lokális önismeret (Kömlő 1770–1957)

2. kép. A kömlői püspöki rezidencia В jelű terve Franz Powolni építőmestertől. Kb. 1770. HML. XII. Tervrajzok II. 57/b Ugyancsak rendelkezünk Kömlő belterületi, vázlatos térképével, ami későbbi ugyan, de még tükrözi a XVIII. századvégi állapotot (3. kép). Az itt látható, többé-kevésbé szabályos telektömbök együttese a múlt század végéig fennállt. Addig az egyes utcáknak alig volt nevük, kivéve a Templom utat, a Temető utat és a Juhászok utcáját - az ott lakó családokról elnevezve -, de ezek is viszonylag újabb fejleménynek tekinthetők. Még korábban inkább egyes telektömböknek, falurészeknek volt nevük, így a templomtól nyugatra eső résznek Felvég, keletre Alvég és a fentebb már említett Szohoda, Hóstya és Halpiac, valamint az Egri sor és a Malom utca. A helytörténeti tudat alakítói és fenntartói a földrajzi nevek, nemcsak a települések belterületén, hanem a határban is. Ezek a nevek csak részben öröklődnek a családban, bár a saját tulajdonú földek és környezetük neveit legrészletesebben az ismeri, aki megműveli, de az egész határ neveinek együttesét csak a közösség tarthatja számon és közöttük is egyes hivatalos személyek. A határnevekből ki lehet olvasni azok tagolódását, a kint álló építményeket és az arányt, amiben az egyes családok a mezőgazdasági kultúrtáj kialakítása folyamán részt vettek. Kömlő határneveit éppúgy, mint az egész megye minden települése esetében, az elmúlt évtizedekben felgyűjtötték és mintaszerűen közzétették. Most következő mondataim erre az anyagra épültek, aminek közlését Pelle Bélánénak köszönhetjük.

28 A teljes névanyag elemzésétől most el kell tekintenem, csak a hivatalos családneveket veszem tekintetbe, bár ragadványnévből is képződtek földrajzi nevek. 28. PELLE Béláné 1969. 72-80. 193