Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Bakó Ferenc: Népi családtörténetek – lokális önismeret (Kömlő 1770–1957)

Mezőcsátról került ide. A nagyapám egy testvére Kenderesre került, talán dohányosok voltak. Egy darabig búcsúra is jártak ide, de elmaradtak." Ketten is írtak a Padár családról, s egybehangzóan azt állították, hogy őseik Mátraballáról települtek be. A hagyomány igen erős, mert 1957-ben én is ezt gyűjtöttem Padár Ferenctől. Lehet, hogy a két diák is tőle vette át a hagyományt, mert mind a ketten tudták, hogy a Pádárok öten voltak testvérek. „Volt Mátraballán öt Padár testvér. Szegények voltak. Egy közülük ott maradt, a töbi meg elindult világgá. Kettő idegyött Kömlőre, egy ment Pélre (Pély), egy meg ment Kenderesre. - Ezt öregapámtul hallottam. Nem tudom, mikor volt ez. - Nagyapámat még Kenderesrül látogatták a rokonok. Ezelőtt, ha mentünk a búcsúra Szentkúthoz, a ballaiak már vártak bennünköt ebéddel. »Ne menjetek, maradjatok inkább nálunk!« - mondták. Balián sok Padár van most is." „A fiam Tefu (teherfuvarozó) sofőr Egerben. Egyszer utasítást kap, hogy menjen Baliára fát pakolni. El is mennek és ahogy kezdik a pakolást, ránéz a fiamra egy rakodómunkás: »Nem Padár maga?« - »Az vót énnekem még a nagyapám is!« - »Hová való maga?« - »Kömlei vagyok.« - »Hát, oda mentek a mi rokonaink is. Gyere testvér!« - Bevitte a rokonokho, oszt ott megvendégelték a fiamot." Úgy tűnik, a Padár család sorsa még ezen túl is foglalkoztatta a kömleieket. Kis Jánosné (sz. 1891), mint szintén rokon, még többet tudott róluk.

13 „Kömlőt a szultányok idejibe tették tönkre. Mikor megszállták, a mi családunk, a Pádárok Pélrül (Pély) gyöttek ide. Három ettestvér voltak a Pádárok. Azt is hallottam, hogy mikor a törökök itt sátoroztak, asszonyt kértek a falutól. Átány adott, ezért maratt meg! Kömlő nem adott, ezért szétrombolták. A lakosság széthullongott a szomszéd falukba, meg elmentek az uraságokhoz. Aztán visszagyöttek. „Nekünk is Pélen van félág nemzetségünk, anyám oda való volt." A Padár család eredetére írott forrásokban is lehet adatokat találni. Az 1770-es névjegyzék tartalmaz egy Padár nevet (Péter), de úgy tünteti fel, hogy Dormándról és nem Pélyről jött. A XVI. századi dézsmajegyzékekben Mátraballán nem fordul elő, de a szomszédos Szuha községben 1559-ben olvasható Johannes Padár neve.

14 A család tehát tényleg a Mátra vidékéről származik, onnan kerülhettek le először Pélyre, majd Dormándra és csak azután Kömlőre. Gyakori családnév a Kis, Kiss és Kömlőn is több ilyen nevű család él 1770 óta, tehát első telepeseknek számítanak. Hat családfő érkezett ekkor: Kiss Vince, Jakab, Mátyás és József Pélyről, egy Pusztacsászról, egy pedig Jászdózsáról. Hagyomány és levéltári irat egyezése mutatható ki még a következő nevek esetében: Kádár három férfi Pélyről; SzécsiTarnaszentmiklósról; Tóth Tarnaszentmiklósról. A hagyomány szerint a Birinyi-ék 1780 körül Visznekről jöttek, de a névjegyzék nem ezt, hanem más négy családnevet tüntet fel. A XIX. század folyamán beköltözött számos családból a Neufelddel kapcsolatosan van több adat. Öt tanuló dolgozata foglalkozik vele, ami arra utal, hogy a család nagyobb létszámú lehet Kömlőn. A 6. osztályos Anna szerint az Árva megyei Csepanok faluból származtak el 1820 körül. Más szerint Morvaországból, ami lényegében ugyanazt jelenti. Az első Neufeld szolgalegényként itt nősült meg és 1848-ban született meg első fia Ignác, akinek leszármazottai - 9 unokája - ma is élnek. A Neufeldek közül valaki benősült a Kádár családba és Neufeld Miklós tanuló róluk külön is ír: „a Kádárok a templom elé települtek, ott építettek házat." Az 1770-es névjegyzékben tényleg szerepel három Kádár, a hagyomány tehát igazolja azt, hogy ez a család is - akik Pélyről 13. BAKÓ Ferenc gyűjtése 1957-ből. 14. BÁN Péter 1988. 88. 185