Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Bakó Ferenc: Népi családtörténetek – lokális önismeret (Kömlő 1770–1957)

Az 1959. évi iskolai dolgozatok elemzésekor ezeket a szempontokat feltétlenül tekintetbe kell vennünk. A 95 első telepes egynegyede, 24 jobbágy Pély községből érkezett, amely mint a Nyáry örökösök tulajdona, nemesi birtok volt, de ugyanez mondható el a legtöbb, a telepítésben részt vett helységről is. Besenyőtelek kisnemesi község, de éppen 17701771-ben a jobbágytelkekhez tartozó szántókat is nemesi kezelésbe vették, és így több jobbágy zsellérsorba került. Ez indokolhatta, hogy 9 család innen a szomszédos Kömlőre költözött át. Észak felé a második szomszéd község Dormánd, ahonnan 9 telepes érkezett, ez a Sághy és Polgár nemesek tulajdonaként 1740 körül alakult jobbágyközséggé. Tamás zentmiklós az egyetlen község, amely egyházi birtok lévén, nagyobb létszámú - 9 családot képező - csoportot adott Kömlő betelepítéséhez. A többi, beköltözőt kibocsátó helységet 1-5 család képviseli, akik a nevek után ítélve, többnyire magyarok voltak.

12 A kömlei kisiskolások néhány dolgozata megemlíti, vagy utal arra, hogy családjuk honnan származott. Többen írják, hogy elődeik mindig itt, Kömlőn laktak, s ezek egy része bizonyára az első telepesek közé tartozik. Elfogadhatónak látszik a Nagy család története, amint azt egyik ifjú tagja rögzítette, ilyen módon: „A tudásunk szerint Nagy Orbán... Kömlő településkor, ő volt az első lakos, Hevesvezekényről származott. Földműves volt." Orbán fia János, akiről semmi közelebbit nem tudnak, de az unokának, Józsefnek négy fia és két lánya született. Közülük egy ugyancsak a József nevet viselte, s neki 12 gyermeke volt. A legidősebb, Károly 1874-ben látta meg a napvilágot, 5 gyermeket nemzett és közéleti tevékenységet folytatott: fogyasztási szövetkezetet alapított, ő nyitotta az első üzletet a faluban, ezermester hírében állt. Lajos fiának egy ilyen nevű fia és egy Lajos unokája él. Az 1770-es névjegyzék több Nagy nevű lakost tüntet fel, pontosan hetet, akik 5 településről származtak. Bár a települések között Hevesvezekény nem szerepel, de a szomszédos Tarnaszentmiklós igen és a hagyományban feltűnő Orbán - Urbán formában - ebből a faluból származhatott el Kömlőre. A családi hagyományt tehát el lehet fogadni azzal, hogy a Nagy család 1770 óta több ágon is jelentős résztvevője a helység társadalmának. Négy dolgozatban is előfordul a Körömi család neve. Két fiú viseli ezt a nevet, két lánynak pedig az anyja volt Körömi. Egyikük sem írja azt, hogy elődeik Kömlőn az első telepesek közé tartoztak volna, pedig az 1770-es jegyzékben Körömi Mihály neve olvasható a dormándi jobbágyok között. Ehelyett hárman azt a családi hagyományt írják le, hogy a Körömiek Erdélyből származnak, pontosabban Tard községből. Egyikük szerint a nagyanyjuk Kövesdről került ide, amit Mezőkövesddel lehet azonosítani. Tudjuk, hogy Dél-Borsodban van egy Köröm nevű falu, ami nincs messze Mezőkövesdtől, ezért valószínű, hogy a Körömi család a borsodi síkságról került jelenlegi lakóhelyére. Kétségtelen, hogy a hagyomány ebben az esetben megkopott, ahistorikussá vált, hitelességét tehát jórészt elvesztette. De lehet korrigálni. Hasonló tévesztés tapasztalható egy másik, a Csáti névnél. András, hatodikos írja: „üknagyanyámék Besenyőn laktak", tehát Besenyőtelken, és dohányosok voltak. Ugyanebből a családból egy lány ezt írja: „Visszaemlékezve az 1800-as évekre, a mi családunk már akkor itt lakott. Azt már nagyanyám sem tudta megmondani, hogy őseink honnan kerültek Kömlőre." A valóság az, hogy 1770-ben „Csáthi György" Hevesvezekényről érkezett telepesként tűnik fel a névsorban. A hagyomány tehát itt is él, de pontatlanul. Tovább bonyolódik a család története egy interjúban, amit 1957ben magam gyűjtöttem. Csáti Szilveszter (sz. 1888) azt állította, hogy „a Csáti család 12. SOÓS Imre 1955. 33. passim. Az érintett községek felsorolását Id. a Függelékben. 184