Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Bakó Ferenc: Népi családtörténetek – lokális önismeret (Kömlő 1770–1957)

Bakó Ferenc NÉPI CSALÁDTÖRTÉNETEK - LOKÁLIS ÖNISMERET (KÖMLŐ 1770-1957) A nemzeti önismeret, öntudat bázisa az egyén, az egyes ember magatartását, társadalmi kapcsolatait pedig eredettudata, saját családjának története befolyásolja. Ezek az egyén magatartását meghatározó ismeretek tágak, gazdagok lehetnek a társadalom egyes rétegeinél, ahol a család történetét írott emlékek dokumentálják, de ellenkező esetben gyérek és szegényesek. Ez vonatkozik a falusi nép túlnyomó részére, közöttük kivételt csak a nemesi származásúak képeznek, vagy a falusi intelligencia. Sok paraszti család elődeire, őseire vonatkozóan egyetlen, a házban őrzött írott emlék a bibliába, vagy más, vallásos könyvbe írt, s esetleg több nemzedéken át vezetett feljegyzések sora, amelyek megörökítik egyes családtagok születésének, elhalálozásának időpontját. Erre céloz Balogh István, amikor kifejti, hogy a múlt század közepének népi műveltségében szinte kizárólagos jelentőségű a vérségi kötelék, a családszervezet, mert az egyén ennek keretében élt és gondolkozott, s ez adta meg a mindennapi élet rendjét a bölcsőtől a koporsóig.

1 A kötelékek csak három generáción belül erősek, a korábbi nemzedékek alakjait már alig őrzi az emlékezet. Az etnográfia, a folklór kutatói többnyire fájlalták, hogy a parasztság közömbös az egész magyarság történelme iránt. Ezt hangoztatta Kölcsey Ferenc, Arany János mellett, Erdélyi János, Solymossy Sándor, Luby Margit és csak Kálmány Lajos vallotta az ellenkezőjét. Tarcali tanulmányában Dobos Ilona viszont támaszkodhatott a történelmi tudatra, amely azonban az írásbeliség hiányában pontatlannak minősült.

2 Egy közösség történeti tudata olyan ismeretekre épül, mint az egyes családok eredete, története, az elődök személye és az ő cselekedeteik. Az elsősorban emlékezetre támaszkodó családtörténetből következik a család származástudata, amely egyik tényezője lehet az egész közösséget összetartó szellemi erőnek. Ezeket a kérdéseket sem a néprajz, sem az arra talán illetékesebb szociológia nem vizsgálta megfelelő mélységben. Paraszti családtörténeti kutatásokról nem tudunk, legfeljebb a folklór műfajok típusai között egyes „igaz történetek" tartalmaznak ilyen elemeket. A néptörténet ugyanis tükröződik az egyes családok belső hagyományaiban, a történeti jellegű szájhagyomány nemzedékről nemzedékre, tehát apáról fiúra száll. Meg kell azonban jegyezni, hogy az eseményekkel, személyekkel foglalkozó családtörténetek a hagyományozódás folyamán vagy hitelesek, historikusok maradnak, vagy teljesen levetik a történeti magot, s így ahistorikussá válnak.

3 A kronológiailag hiteles, fontos részleteket tartalmazó családtörténetek együttese a paraszti közösség kialakulásának, változásainak lehet forrása. Nemzetségi, törzsi 1. BALOGH István 1965. 490. 2. DOBOS Ilona 1971. 118. passim 3. VOIGT Vilmos 1974. 28., 57., 60. 181