Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Horváth László: Adatok Detk község első világháború előtti kivándorlásához (Heves megyei kivándorlás III.)

///. Detki „nincstelenek" megoszlása 1900., 1910. (kereső, eltartott együttf Év 1900 1910 Napszámos 5 36 Házicseléd 35 44 Mezőgazdasági cseléd 288 386 Mezőgazdasági munkás 548 634 Összesen 876 1100 Tehát, míg 1900-ban a lakosság 53,2%-a nincstelen, addig ez a réteg 1910-re 63%-ra duzzadt föl. Az ismertetett gazdasági és társadalmi helyzet figyelembevételével nem meglepő, hogy hallatlan feszültségek halmozódtak fel a térségben. Detkről mint a szocializmus, az izgatás fő fészkéről beszéltek a megyei lapok már a XIX. század végén is. Ezek az ösztönös szervezkedések rémülettel töltik el a járás hivatalos közegeit és persze a munkaadókat, de a látványos összeütközések azután következtek, mikor a detki szocialisták szerették volna a szomszédos községek - s főleg Domoszló - lakosságát is megnyerni az „új tanoknak''.

9 A gyűlést a csendőrök természetesen szétzavarták, Domoszlót az őrjáratok szinte blokád alá vették, és bizony egy csendőr „fegyverét is kénytelen volt használni".

10 A zavargások után a főszolgabíró a kelleténél is eredményesebben lépett fel. Detken a házkutatások, a „megfegyelmezések", a bírságolások végtelen sora következett. Végül a detki szocialisták az alispánhoz fordultak kérvényükkel, melyben a retorziók megszüntetését kérték." A kérvény 16 aláírója csaknem azonos az első detki útlevéligénylőkkel a XX. század első éveiben. Az agrárszocialista mozgalom célját nem érte el. A község lakóinak helyzetén mitsem változtatott. Viszont a fő szervezőket az azt követő megtorlás, üldöztetés a szülőfalujuk elhagyására kényszerítette. Ök lesznek az elsők, kik az amerikai földrészen keresnek menedéket, boldogulást. (A 16 név szerint is ismert szervező kb. 90%-a az első világháborúig megjárja az Egyesült Államokat.) A szervezkedéseknek és a kivándorlásnak azonos az oka. A nép hihetetlen rossz gazdasági helyzete, a lakosság több mint felének nincstelensége élteti mind a két „megmozdulást". A kivándorlók tömegét a cselédek, mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok, illetve ezek leszármazottai adták országosan is. A cselédet a hihetetlenül silány kommenció, az embertelen lakáskörülmények, a megélhetés hiánya kergeti ki az országból. A munkást az alacsony napszám, a hitvány aratási rész, munkahiány kényszeríti távozásra. Míg a törpebirtokosoknál a földadó, a párbér, az uzsora jelenti a kivándorlás legfőbb okát. A helyzet megváltoztatására azért sincs itthon lehetőség, mert ha szerencsével, kuporgatással, emberfeletti munkával pénzt is takarít meg a gazda, földet vásárolni, helyzetén javítani nem tud. Nem kap földet. Ha a nagybirtokos észreveszi, hogy föld8. Magyar Korona országainak népszámlálása 1900. 374-375.; 1910. 366-367. 9. Gyöngyösi Lapok 1898. márczius 3. 7. old. A detki szoczialisták. 10. Gyöngyösi Lapok 1898. márczius 10. 6. old. Szoczialista zavargás Domoszlón. 11. Gyöngyösi Lapok 1898. márczius 17. 3-4. old. A detki szoczialisták kérvénye. 163