Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Horváth László: Adatok Detk község első világháború előtti kivándorlásához (Heves megyei kivándorlás III.)

éhes a paraszt, a földért horribilis árakat kér. Bérbe pedig sem a holtkézi birtokot, latifundiumot parasztnak szívesen nem adják, mert a nagyban való bérbeadás sokkal egyszerűbb és kényelmesebb. A kivándorlás fő okait megszüntetni egy új cselédtörvénnyel, földadóreformmal, korszerű uzsoratörvénnyel, életbeléptetett katolikus autonómiával, parcellázással lehetett volna, de a „hitbizományok és nagybirtokok országában" ezt még leírni, kimondani is szentségtörés volt. Megvalósításukra pedig még kezdeti lépések sem történtek. így maradt viszont a kivándorlás adminisztratív jellegű korlátozása. Az egyre szigorodó kivándorlási törvények, visszaélések az útlevelek kibocsátásánál az „itt élned, halnod kell" frázisok puffogtatása, valós vagy elképzelt kivándorlási ügynökök üldözése minden energiával. A fent említett indítékok helyett pedig egyszerűbb volt a kivándorlás okát a lakosság erkölcsi züllöttségében fellelni, hisz a kivándorlók mind munkakerülők, dologtalanok, agyarkodnak a vagyonosok a dolgosok tömegére. Mind azt a vagyont felosztani szeretnék, ami a másé... "

I2 Tehát a magyar uralkodó osztály, az ennek érdekeit szem előtt tartó magyar törvényhozás nemhogy megszüntette volna az időközben riasztóvá váló kivándorlás okait, hanem sok célttévesztett törvénnyel inkább fokozta annak méretét, intenzitását. Csak mikor a községekben, sőt egész országrészekben jelentkező munkáshiány - és az ennek következtében beállott munkabér-emelkedés-, káros hatása jelentkezett, került komolyan előtérbe a kivándorlás megoldásának kérdése. De a kivándorlást megszüntetni csak úgy lehetett volna, ha a népet jobb gazdasági helyzetbe emelik, ha legalább annyi koronát keresne itthon, mint ahány dollárt az Egyesült Államokban. Л detki kivándorlás menete és intenzitása 1900-1914 között Detkről 250-300 ember hajózott az Újvilágba. Ez körülbelül a falu lakosságának 18%-át jelenti. Az egri vagy pétervásári járásban ez az arány nem lenne túl kiemelkedő, de a gyöngyösi járásban, hol 7 községből az egész korszakban nincs jelzett kivándorlás (Gyöngyöshalmaj, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspüspöki, Gyöngyöstarján, Karácsond, Pálosvörösmart, Szűcsi), további 9 községből 1-2 fő távozott el (Atkár, Gyöngyöshalász, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Hevesugra, Nagyfüged, Nagyréde, Vámosgyörk, Visznek), igen kirívóak ezek a mutatók. így a 23 községet számláló járásból 16 alig vagy egyáltalán nem játszott szerepet a kivándorlásban. Abasár 70 fő körüli, Adács 30 fős, Ludas 50, Visonta 40 fős mozgalmával jelentkezik a járási mutatók között. S végül az említett kivándorlási góc falvai - Detk 250-300; Domoszló 240; Markaz 230 emigránssal -, látványosan kiugranak a többi község köréből.

13 A gyöngyösi járás lakói közül tehát összesen 1000-1100 fő lépett az Újvilág földjére, mely a járás lakóinak 3%-át teszi.'

4 A szerző azonban szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a kivándorlók létszámát nemcsak megyénként, községenként, de országosan is csak körülbelül, nagyságrendben lehet megállapítani, hisz az 1904-ben megreformált nyilvántartás is csak az útlevél kibocsájtására épül, vagyis minden illegális kivándorló (szökevény, más útlevelét felhasználó, máshol útlevelet igénylő) ezt megkerülve hagyta el az országot. Ilyen okok 12. Gyöngyösi Újság 1906. június 24. 1-2. old. Waldner Fülöp: Kivándorlás. 13. Az idézett kivándorlási adatok az éves alispáni jelentések, valamint a korabeli sajtódokumentumok alapján állnak össze. 14. Magyar Korona országainak népszámlálása 1900. 374-375. 164