Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Horváth László: Adatok Detk község első világháború előtti kivándorlásához (Heves megyei kivándorlás III.)

A falu lakosságához viszonyítva amúgy is szűk határ azonban jórészt nem a detki agrárnépesség tulajdonában van. A megye egyik legjelentősebb uradalma, a Károlyiféle hitbizomány Detk földjéből is kihasít 1041 kat. h.-t, melynek 82%-a szántó.

4 Valamint a Beökönyi Viktor-féle uradalom területe nyomasztó, hisz a 3 községre kiterjedő gazdaság 2919 kat. h.-ból 1580 kat. h. szintén a falu területét csökkenti.

5 Ezen gazdaság is a jobb minőségű szántókat öleli fel, s gépesítettségénél fogva

6 egyre kevesebb cselédnek, mezőgazdasági munkásnak biztosít megélhetést. Vagyis a ténylegesen „falu kezén" levő terület így már csak 2246 kat. h., mely a folyton növekvő detki népességet eltartani nem tudja. Az 1890-ben még alig 1400 fős község lakossága a századfordulóra jócskán fölszaporodott. //. Népesség létszáma és foglalkozás szerinti megoszlása Detken 1900., 1910. évben

1 Év 1900 1910 Összes népesség 1647 1754 Mezőgazdasági kertészet 1467 1374 Bányászat, kohászat 53 Ipar 67 160 Kereskedelem és hitel 13 21 Közlekedés 6 29 Közszolgálat és szabadfoglalkozás 36 27 Véderő 2 1 Napszámos 5 36 Házicseléd 35 44 Egyéb és ismeretlen 16 9 S bár a táblázat alapján csökkent a mezőgazdaságból élők aránya egy évtized alatt 89%-ról 78%-ra, de ez már jórészt a kivándorlási mozgalomnak tuható be, mely országosan is ebből a rétegből szedte leginkább áldozatait. Viszont a száraz adatok mögé tekintve, a nincstelen detkiek egyre szaporodó tömegét fedezhetjük föl. 4. Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. Gazdaczimtár 192-193. 5. U. o., Valamint BOROVSZKY Samu 1909. 234., illetve BÉKÁSSY Jenő 1931. 235. 6. Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. Gazdaczimtár 192-193. 7. Magyar Korona országainak népszámlálása 1900. 374—375.; 1910. 366-367. 162