Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

Kegyelmed, mivel ottan a portörőmalmokbul szaporodhatik az por... "

I46 A fejedelem 1708. április 19-én Károlyi Sándort utasította, hogy Egerből sürgősen szállítsanak 100 bécsi mázsa (5600 kg) lőport.

147 1708-ban még a murányi várban felhalmozott salétromkészletek egy részét is Egerbe vitték át.

148 1709-ben Egerben fegyvereket kovácsoltak, puskaport gyártottak, golyót öntöttek. Bercsényi Miklós erre a célra 52 bécsi mázsa salétromot (2912 kg) és 40 bécsi mázsa ólmot (2240 kg) küldött a várba. Alighogy megérkezett a küldemény, staféta érkezett a főgenerális parancsával, s a nagy nehezen összeszedett hajdúkkal együtt a muníciót, tüzes szerszámokat, lőport, golyót és posztót el kellett küldeni a csatatérre.

149 Az adatokból végül is úgy tűnik, a lőporgyártás 1710-ben is folyt Egerben. Khun Ignác egri hadszertárnok 1710. március 27-i kimutatása szerint a várban lőporból 95 mázsa 77 font volt, az aprószemcsés finom lőporból 4 mázsa 57 font.

150 Az összes lőpor súlya 5619,04 kg volt. Eger vára 1710 decemberi feladásakor az ellenség tekintélyes zsákmányra tett szert: 34 kisebb és nagyobb ágyú, 14 mozsár mellett 130 bécsi mázsa (7280 kg) puskaport vettek számba, ezenkívül tömérdek hadianyagot. Igen jelentős élelmiszertartalékok is voltak a várban: 7000 köböl gabona, 2500 köböl liszt, 1300 köböl zab, néhány száz mázsa hús és nagyobb borkészlet.

151 A Rákóczi-szabadságharc után készített összeírás Eger déli térségében két malmot regisztrált. Az egyik „az Egri Kapunál 2 kőre a Basa malma", a másik „Eghri földön 3 kőre a por Törő malom". A Basa malma gabonaőrlő malom volt. A lőpormalmot is megtarthatták a török hódítók annak ellenére, hogy megépítették a Barutkhánét. A gabonaőrlő malomtól délre - amelyet a Lötyögő malommal lehet azonosítani -, közvetlenül utána a portörő malom állt.

152 Az 1724-ben készült összeírásba bevették gr. Zinzendorf Ferdinánd ezredes, egri várkapitány puskaporos malmát és puskaporos házát, melyek a makiári külvárosban álltak.

153 Minden valószínűség szerint a fent említett puskaportörő malmot látta Bél Mátyás 1730-ban. Szerinte a malom a város területén a fürdőktől délre állt, azon a helyen túl, ahol az alsó fürdőből kifolyó vízre az egri püspök egy malmot építtetett, létezett 2 másik malom is. Az egyik a gabonaőrlő, a másik a puskaportörő malom volt. Mindkettő az Eger-patak mentén állt, de ezek az építmények már a meleg fürdővízből kevesebbet kaptak, és télvíz idején rendszerint nem működtek.

154 Eger várossal összefüggésben Bél Mátyás még megemlítette: „. ..az Eger-patakon kívül sok kitűnő forrás szolgáltatja az ivóvizet, de ez sok helyen salétromos. Ezért a város területén a patak mellett puskaport készítenek. "

I5S A portörő malom tehát az 1730-as években is megvolt. Későbbi adat nincs a működésére. 1753-ban Farrel francia őrnagy jelentést tett az egri várról. Szerinte a vár 146. ARCHÍVUM Rákóczianum I. 1873. 601. 147. ARCHÍVUM Rákóczianum II. 1873. 471. 148. HECKENAST Gusztáv 1959. 125. 149. KOMÁROMY András 1915. 139-140. 150. THALY Kálmán 1888. 353-354. 151. CZOBOR Alfréd 1929. 481. 152. P. KOVÁCS Melinda 1988. 63-64. 153. DIV. LUK. TA. 149-81. 154. BÉL Mátyás 1968. 50. 155. BÉL Mátyás 1968. 64. 131