Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

védelemre már csak azért is alkalmatlan, mivel 1752-ben, mikor Farrel Egerbe érkezett, a budai raktárakból mindössze 24 lövésre való lőszert vett át, s a készlet azután sem gyarapodott.

156 Ez az adat is jelzi, hogy Egerben a XVIII. század közepén már befejeződött a salétrom és lőporgyártás, s a lőport Budáról hozták Egerbe. A jelentéshez készült térkép a várbeli templom mellett - ahol ma a Műemléki Hivatal kőtára áll - egy romba dőlt lisztőrlő malmot tüntetett fel. Más ipari létesítménye a várnak nem volt.

157 A Rákóczi-szabadságharc után a vár fenntartására és megerősítésére sem a katonai parancsnokság, sem a kincstár nem fordított kellő gondot. A régi épületek fokozatosan tönkrementek. A székesegyház még használható toronyhelyiségeiben puskaporraktárt rendeztek be. 1783-ban a kincstár javaslatára Eszterházy püspök 6953 forintért visszavásárolta a várat. A várbeli puskaporraktár helyett 1783 után újat építettek a város egy másik részén. A város helynevei közt fennmaradt a „Puskaporos" elnevezés

158 a Nagykőporos út, illetve a Makiári hóstya déli részén levő, pincékkel határolt Kőporos tér nevében.

154 A Kőporos tér folytatása a Nagy Kőporost út a város belső területének a határán, a Makiári út bal oldalán található. Valahol ezen a területen kell keresnünk azt a puskaportörő malmot, amelyet Bél Mátyás említett. Az inventáriumok, amelyek egy adott időpontban az egri várban található eszközöket, felszereléseket, tartozékokat mérhető, vagy becsült mennyiségű anyagkészleteket felsorolják, sajnos nem vagy csak igen ritkán tartalmaznak műhelyleírásokat. Az eszközök több helyen találhatók, s csak a korabeli gyártási technológia ismeretében tudjuk azokat egy-egy meghatározott műhelyhez kapcsolni. Vannak kivételes esetek, amikor olyan célszerszámokról tesznek említést, amelyek rendeltetése egyértelműen meghatározhatók. Például: lőportörő mozsár, porszárító asztal vagy szita, salétromfőző-edény, ágyúcsőfűró stb. Az egri közép-, illetve késő középkori hadiipari létesítmények történetének megírásakor a leltárakban fellelhető felszereléseket, szerszámokat, különféle nyersanyagokat összehasonlítottam a korabeli hadiipari technikával, amelyeket kiegészítettem régészeti adatokkal, korabeli metszetekkel, s az egri várban őrzött ipartörténeti tárgyakkal. Az ipartörténeti kutatásoknál is nélkülözhetetlen szükség van a különböző területekről nyert adatok és információk ütköztetésére. E tanulmányban erre tettem kísérletet.

160 156. MARKÓ Árpád 1928. 35. 157. Egerben, mint az előzőekben kiderült, a lőporkészítésnek több évszázados hagyománya volt. Talán ezért is lehet érdekes az a terv, amelyet Kossuth Lajos forgatott a fejében 1849 elején. Kossuth szükségesnek tartotta azt, hogy az ellenségtől távol eső Bánságban a kéntermelés megkezdődjön. Azt kívánta, hogy a Tiszántúlon a salétromfőzés nagyobb ütemben folytatódjék. Csak az oravicai kerületben havi 500 bécsi mázsa puskapor gyártását gondolta. Ezzel egyidejűleg a Dunántúlon Veszprém tájékán, a Dunán innen Komáromnál, Egernél vagy Szilvásvárad mellett újabb puskapormalmok létesítését vette tervbe arra az eshetőségre számítva, ha az ellenséges hadi tevékenység miatt egyik-másik puskapormalom termeléséről le kellene mondania. - MÉREI Gyula 1951. 404. 158. BAKOS József-FEKETE Péter 1973. 137. 159. BAKOS József-FEKETE Péter 1973. 105. 160. E helyen köszönöm Dr. Kovács Ágnes egyetemi docensnek, tanulmányom lektorának, mindazt az önzetlen segítséget, amellyel a lektori kötelezettségeket messze meghaladó mértékben segítette munkámat. 132