Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

3. kép. Salétromfőző üst az egri vár kazamatabeli kiállításán. Lónyainé Nagy Éva felvétele Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a XVIII. század végén sem szűnt meg a salétromfőzés Egerben. 1789 júniusában „Л Linzner úr emberei salétromnak való földet kapargatván összve a várban, a régi templomnak egyik kamarájában akadtak egy rakás golyóbisra, amelyeket (a rendelést tudván, hogy nékik a pornál egyebet nem szabad onnan elvinni) általeladták".

85 Véleményünk szerint az egri salétromfőzőház tevékenysége a XVIII. század végén szűnhetett meg, azzal összefüggésben, hogy az egri vár elvesztette katonai jelentőségét.

86 Lőporgyártás A fekete lőpor 75% kálisalétrom (KN0

3

), 15% faszén és 10% kén porrá őrölt keveréke. Pirotechnikai célokra ma is használják. Gyakorlatilag az összetétel évszázadok óta azonos. A szentpétervári Ázsia Múzeum is őriz egy, a XIV. század elejéről származó arab kéziratot, amelyben a lőpor összetétele a következő: 10 rész salétrom, 85. HML. XII-3/a-256-1789. pag. 24. júni 14. 60. paragrafus. 86. Az egri salétromfőző ipar emlékét őrzi az egri vár kazamatáiban kiállított salétromfőző üst. Az öntöttvasból készült üst oldalán 120 fokra egymástól 3 felfüggesztő nyúlványa van. Az edény méretei: magassága 33,0 cm, átmérője 68 cm, az edény oldalának a vastagsága 1 cm. Az edény méreteiből kiszámítható űrtartalma: 119,8 köbdeciméter. Ez azt jelenti, kb. 120 literes, s a befogadóképessége egy főzéskor kb. 100 liter lehetett. 119