Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben
2 rész faszén és 1,5 részkén, amely százalékosan: kb. 74,1% salétromot, 14,8% faszenet és 11,1% ként tartalmaz. Ezt a receptet találta meg Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regényének írása közben, az anyaggyűjtés során. sv Frecskay János szerint a lőpor összetétele 75 súlyrész salétromból, 12 súlyrész kénből, és 13 súlyrész faszénből áll, amely megfelel: 75% salétrom, 12% kén és 13% faszén keverékének. m A köznyelv a puskapor elnevezést használja, a szaknyelv lőport említ. A szaknyelvi elnevezést az indokolja, hogy így egyszerűbb puskaport, pisztoly lőport, ágyúlőport mondani, ami a szakmai szövegekben előfordul. Lőpor és lőpor közt is különbség van. Az ágyúlőpor durvább szemcsézetű, mint a pisztolylőpor. A lőporgyártásnál lehetőleg azonos szemcsenagyságot rézszitán való átszitálással kaptak. A vas- és acéleszközöket ugyanis a lőporgyártás során kerülték, mert azok összeütközésekor szikra képződhet, ami az elegyet felrobbantja. A szemcsézést a favázas, fagolyós lőpormalmokban történő őrlés után, megnedvesített lőporral végezték, s azt utólag újra megszárították. A száraz lőpor tárolása igen nagy körültekintést kívánt, mivel a lőpor erősen nedvszívó hatású, ugyanakkor a nedves lőpor nem ég rendesen. A nagyobb szemcséjű, fekete lőpor fajlagos, azaz a tömegegységre eső felülete kisebb, ezért rövidebb ideig tárolóedényben is tartható. Az apróbb szemcséjű puskalőport napjainkban is tonnákban tárolják. A lőpor alkotórészei közül a káliumnitrát, a kálisalétrom ásvány, vagy chilei salétromból (NaNO,), illetve mészsalétromból (CaN0 3 ) 2 állítható elő. A káliumnitrát fehér színű. A másik alkotóelem a sárga színű kén. A harmadik а faszén, az elegy legkritikusabb összetevője. Az idők során felismerték, hogy a tavasszal vágott éger-, hárs-, nyár-, fűz- vagy mogyorófából (napjainkban kutyabengefából is), azaz puha fából kell készíteni a faszenet. Régen boksában égették, ma retortákban készítik. A faszén fekete pora befeketíti a fehér salétromot és a ként, s innen származik a lőpor neve: fekete lőpor. A füstös lőpor elnevezés onnan ered, hogy a tökéletlen égés miatt a lőpor égésekor sötét, fekete füst keletkezik. A füst az égés közben keletkező kén-dioxid miatt eléggé büdös. A fekete lőpor további hátránya, hogy a lőpor szilárd égéstermékei a fegyvercsőben lerakódnak/ 1 ' A lőpor készítése során a salétromot, a ként és a faszenet külön megőrölték, összetörték. Ezután szállították a puskapormalomhoz még egyszer jól összetöretni. Azért, hogy ezek a tűzveszélyes anyagok a törés alatt meg ne gyulladjanak, azaz fel ne robbanjanak, vízzel gyakran locsolták. Ha a puskapornak alkalmas anyagot finomra törték, kerek lyukú rézszitán megszitálták. Azért, hogy a szita lyukain a nedves massza átpréselődjön, a szitálás közben az anyagra nehéz fatányért tettek. Ezután a szitalyukak által formált apró szemcsés anyagot, vagyis a már kész lőport szabad levegőn, vagy fűtött helyiségben megszárították. A szárító szobákban rendszerint egy darabból öntött vaskemencék voltak, amelyeket kívülről agyagból és mészből álló sárral betapasztottak. A megszárított lőport ezután még egyszer megszitálták. 9 " A kész lőport hordókban vagy tonnákban (nevezték tunellának is), esetleg bőrzsákokban tárolták. A tüzérség története azt igazolja, hogy a XVI., de főleg a XVII. század a tüzérségi arzenálok fénykora. Ez időben azon volt a hangsúly, hogy a hadiszertárak tömve legyenek tüzérségi anyaggal, mert úgy látszik, a tapasztalat ekkor azt mutatta, hogy embert és állatot könnyebb volt a harchoz előteremteni, mint az anyagot beszerezni. Miután a tüzérség terén a technikai haladás lassúbb ütemű volt, az anyagfelhalmozás nagyobb 87. Eszerint a puskapor „három negyede salétrom, a negyedik negyed kén és szén" - GÁRDONYI Géza: Egri csillagok Bp. 1954. 252. lap. 88. FRECSKAY János 1877. II. 307. 89. KOVÁTS Zoltán-LUGOSI József-NAGY István-SÁRHIDAI Gyula 1988. 14-15. 90. MÖLLER János 1818. 210. 120
