Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

Az egri puskaportörés és salétromfőzés szerény méreteire lehet következtetni Meindl Fortunatus mester 1705. május 11-i jegyzékéből, amelyben a hiányzó szerszámok megvásárlására és a két műhely körül elvégzett kőműves-, bodnár-, lakatos- és kovácsmunkák kifizetésére összesen 83 rajnai forintot kért. Nem tudjuk, hogy vezetése alatt hány legény dolgozott, munkaerő-szükséglete csak a fuvarozás körül mutatkozik, mert 4 paraszt napszámost és négy szekeret igényelt. A termelés fellendítésének szándékáról tanúskodnak Lányi Pál levelei. 1705. június 29-én például ezt írta: hogy 10 Maii anno 1705 innen 60 szál deszkát, Kallóra indulván, az egri salétromos háznak restauratiojára (felújítására) megindítottam, most ott való inspektor (felügyelő) uram levelét vettem, kiben panaszkodik, hogy a levelem ugyan passussal (szállítólevéllel) együtt, de a deszka eddig is nem deveniált (jutott el) kezéhez, mellyre nézve a deszkáknak investigatiojára (kinyomozására) bizonyos embereket ki kell küldenem. "

77 Egy hónappal később már eredményekről is beszámolt Lányi: „Egerben a salétrom mester az accorda (szerződés) szerint serényen progrediál (halad), és hogy többre mehessen, még kívántató requisitumokat (felszereléseket) Gömör vármegyébül proxime (legközelebb) Gömör vármegyébül administrálok (szállítok). " A levél másik részében megemlítette, hogy az egri salétrom officina a Rákóczitól kapott engedély alapján ásással gyűjti a salétromos földet, s a kitermelt föld helyét friss földdel töltik fel. Ezenkívül Lányi kérte a fejedelmet arra is, hogy hasonló rendeletet adjon még más salétromfőzőknek is.

78 Az infláció gyorsan - főleg a rézpénz értéktelenedése következtében - az egri salétromfőző officinában is éreztette hatását. 1706. július 13-án Lányi arról panaszkodott, hogy: „az ott való tiszt és munkások, egri és káposztafalusi munkásokkal együtt mostani drágaságra nézve, füzetésekkel nem contentusok (elégedettek) supplicálnak (esedeznek) és általam Nagyságodnál füzetesek jobbítása iránt.'

m 1708 tavaszán De la Motte ezredes szemleutat tett Rákóczi megbízásából a várakban, ahol a tüzérségi és a hadszertári viszonyokat vizsgálta. Egerről azt írta: „Salétromfőzésre engedtessék át azon ház, mely azelőtt ezen célra építtetett"™, amiről arra következtethetünk, hogy a salétromgyártás visszaesett. Teljesen azonban nem szűnt meg, hiszen Antoni Khien egri Zeugleutnant 1710. március 27-i feljegyzésében 8 szekeret és 8 paraszt munkást (Arbeits Bauern) kért az egri salétromfőző és puskaportörő üzemhez.

81 Eger város 1724. évi országos összeírásában megtalálható a fent említett salétromos ház a város IV. negyedében.

82 Ez a „domus Salnitraria" a XVIII. század harmadik negyedében már Horváth István egri szabómester tulajdonába került, aki 430 forintért vásárolta meg 1767. június 22-én.

83 1757-ből érdekes adatot találhatunk az egri várbeli salétromgyűjtésre. Az előzmények közé tartozik, hogy 1751-ben Mária Terézia kedvelt hívének, gróf Barkóczy Ferenc egri püspöknek visszaadatta az addig fegyvertárnak használt, romos állapotú várszékesegyházat. 1757-ben egy Hreska nevű salétromfőző-mester engedélyt kapott a várparancsnoktól, hogy embereivel salétromot gyűjthessen a kazamatákban.

84 77. KOVÁCS Ágnes 1981. 52-53. 78. KOVÁCS Ágnes 1981. 55-56. 79. KOVÁCS Ágnes 1981. 65. 80. THALY Károly 1888. 349. 81. HECKENAST Gusztáv 1959. 56., illetve 130. 82. DIV. LUK. TA. 149-81. 83. BREZNAY Imre 1933. I. 21. 84. Hreska azonban aligha elégedett meg a salétromgyűjtéssel, mert a vizsgálati jegyzőkönyv szerint behatolt a templomba és feltörte a kriptákat. - DÉTSHY Mihály 1969. 12. 118