Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

Eger Az egri vár 1508-ból való leltárában 12 tonna, vagyis hordó mennyiségű puskaport írtak össze.

71 A lőporkészítés egyik nyersanyagának, a salétromnak, korai helybeli készítésére nem találunk adatokat, pedig ahhoz, hogy lőport gyárthassanak, erre mindenképpen szükség volt. Ennek az az oka, hogy a XVI. században Debrecen látta el az egri várat salétrommal. A királyi utasítások arról tanúskodnak, hogy Debrecenből jelentős mennyiségű salétromot küldtek Egerbe.

72 Később, a török hódoltság fokozatos terjeszkedése nyomán egyes helységek, azok, amelyek a kamarának kötelesek voltak meghatározott összegeket fizetni, elszakadtak a magyar állam területétől, s így jövedelmeik is elmaradtak. Bécsben ezen oly módon igyekeztek segíteni, hogy ezeket az állami jövedelmeket az egri vár javára írták, s a behajtásukkal is a várat bízták meg. Az uralkodó által az egri várnak biztosított rendkívüli jövedelem a számadásokban „occupatio bona" elnevezéssel szerepelt. Debrecen városa az 1594-95-ös számadások szerint évente 500 forintot volt köteles fizetni az egri várnak, ún. „salétrompénz" címén. Ez az összeg a debreceniek salétromfőzése után fizetendő átalányadónak felelt meg. A „salétrompénzt" a debreceni bíró fizette be az egri vár pénztárába. A Szepesi Kamara 1596. február 5-i jelentéséből kiderül, hogy bár utasították a debrecenieket - az addig Egerbe fizetett évi 500 forintot a jövőben „ad necessitates artellericas" tüzérségi szükségletre Andreas Illenfeldtnek kell fizetni, ettől a várost Ungnád Kristóf egri főkapitány eltiltotta. Ebből aztán hosszú vita keletkezett, de végül is az egriek nem hagyták a „salétrompénzt" elveszni.

73 Egerben a salétromfőzésre utaló legkorábbi adat 1557-58-ból származik. Egy, az egri várat vizsgáló bizottság a jelentésében a felszerelések közt két, a salétromolvasztáshoz való rézüstöt említ,

74 egy 1564. március 20-28. közt készült hadileltár pedig 3 üstről tudósít, amelyeket a belső várban, a Szent János-templom mellett írtak össze.

7S A XVI. században tehát már főzték a salétromot az egri várban, de a salétromfőző házról hallgatnak a források. 1690-ben a Neoacquistica Commissio jelentésében már szerepel a város területén álló, s a lőpormalomhoz tartozó salétromfőző ház. A jelentés szerint még 2 házacskát hozzáfoglaltak a puskaporgyártáshoz szükséges salétromfőző épületéhez „duae domunculae sub. Numere 294. et. 98. sunt applicata ad faciendum Salitrum pro pulvere Nitrate..." E két házacska helyét Breznay Imre úgy lokalizálta, hogy azok a mai Maczky Valér utcában álltak, a két világháború között lebontott nagy gőzmalom délkeleti sarkán, közvetlenül az Eger-patak partján.

76 A puskaporgyártásnak a salétrom a legfontosabb nyersanyaga. Egerben a középkori eredetű lőpormalom tartozékaként a salétromház a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején is működött. Valószínű, hogy már 1704. év nyarán megkezdődött a salétromkészítés, mivel a puskaporgyártásról 1705. február elején van tudomásunk. Az egri salétromfőzés és puskaporgyártás vezetője Ráti Gergely, a későbbi fejedelmi secretarius volt, egészen 1705. április 4-ig, az egri Commendansság és praefectusság alól történt felmentéséig. 71. E. KOVÁCS Péter 1992. 342. 72. SELMECZI KOVÁCS Attila 1991. 235. 73. SUGÁR István 1977. 10. 74. ILLÉSY János 1894. 225. 75. LÉNÁRT András 1990. 53. 76. „Két kis házacska a 294. és 98. szám alatt lefoglalva a salétromkészítésre a nitrátporhoz." BREZNAY Imre 1933. 1.21. 117