Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

Az eddigi kutatásokból úgy tűnik, hogy a szileziták által gyakorolt módszer széles körű elterjedését elősegítette a Helytartótanács 1786. évi rendelete is. Eszerint a lakásokból salétromtermelés céljára kihordott föld helyét tilos volt homokkal vagy kővel újratölteni, mert az alkalmatlanná tette atalajt a salétrom keletkezésére. Sok helyütt a falusi szegénység igyekezett elősegíteni a lakóháza földjének minél hamarabbi elsalétromosodását, hogy így juthasson pénzhez. A kun és jász kerületek emiatt 1802-ben rendeletileg írták elő, hogy a salétromfőzők csak kirendelt tanácsbeli személy jelenlétében hordhatják ki a házak földjét, akinek arra is ügyelni kellett, hogy „a gödrök ne trágyával, hanem jó száraz földdel töltessenek be. "

67 A „salétromszérün" gyűjtött kristályos poranyagot először kilúgozták. A fakádakba, amelyekben a szalma és a homok egyfajta szűrőréteget képezett, a beledöngölt salétromtartalmú poranyagot vízzel feloldották. Közel 10-12 órás oldás után ezt lecsapolták. Az így nyert folyadék lúgkazánba került, ahol mintegy 80 °C-ra felhevítették és a fahamu lúgjával kezelték, ezután fahombárokba gyűjtve lehűtötték az anyagot. Ez a művelet az ún. kiejtés volt. Ezt a lúgos kezelést elsődlegesen központi helyen létesült salétromfőző házakban végezték, a falvakban időszakosan üzemelő salétromfőzők ezt az eljárást nem alkalmazták.

68 A tisztítatlan (eresztetlen) salétromot vitték a paraszt salétromfőzők a kallói (Nagykálló) officinába, ahol újra feloldották és kikristályosították (megeresztették). így jött létre az „eresztett" vagy „finom" salétrom. A kincstári salétromfőző házakban tovább finomították a salétromot. A paraszt salétromfőzők által például a kallói salétromházba bevitt salétromból 1685-ben még csak 3 bécsi mázsából 1 bécsi mázsa finom salétromot főztek. Húsz év múlva, a Rákóczi-szabadságharc idejére már annyit javult a salétromfőzés technikája, hogy 2 bécsi mázsa salétromból átlagban 1 bécsi mázsa finom salétrom készült.

69 A salétromos földet vasból készült üstökben tűz fölött főzték. Ez nem csupán azért volt, hogy kristályos salétromot nyerjenek, hanem azért is, hogy az anyag teljesen megtisztuljon a konyhasótól, a nátriumkloridtól, valamint a káliumklorid-tartalomtól. A puskaporgyártáshoz elengedhetetlenül szükség volt arra, hogy a salétromot teljesen megtisztítsák más vegyületektől, mert a konyhasótartalom eleve nyirkos puskaport eredményezett volna, amely ebben a formában használhatatlanná tette volna a puskaport.

70 Ezért a salétromkészítés során egymást követték a tisztító műveletek. Folyamatos főzésnél 3 naponta a konyhasótartalmú szennyeződések kicsapódtak, el lehetett azokat távolítani, s a massza fokozatosan besűrűsödve, 48-50%-os töménységű lett. Ezután kristályosították a salétromot. E célból üstökben a lúgot kicsorgatták. A nyers salétromkristályokat vízzel hígítva melegítették, újra kristályosították, mosással tisztították. A szerves anyagokat tartalmazó szennyeződés eltávolítására mésztejet adtak az oldathoz. Ezután megszűrve ismét kristályosították, mert a salétrom elvált a mésztejes csapadéktól, valamint a lúgtól. A szilárd salétromot azután szárították és törték. A kész salétromot a katonai felügyelet alatt működő salétromházakhoz kellett beszolgáltatni, ahol az összegyűjtött porból egész évben folyamatosan bérmunkásokkal kifőzték a salétromot. Ezért az állami szervezés alatt álló salétromfőzés sohasem válhatott céhes iparrá. A kész, vagyis már kétszer tisztított salétromot hordókban tárolták és hozták forgalomba. Ez a hagyományos eljárás Magyarországon 1880 körül szűnt meg. 67. SELMECZI KOVÁCS Attila 1991. 236. 68. FILEP Antal 1981.394. 69. HECKENAST Gusztáv 1959. 33. 70. FRECSKAY János 1881. II. 236. 116