Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben
Az viszont tény, hogy az ágyúgolyókból igen jelentős készleteket halmoztak fel. Wass Sándor, egri várkapitány 1707. június 13-án Bercsényi Miklósnak a következőket írta: „... Szolnokrul a mely golyóbisokat a német elhagyott, feltalálván, abban az ide való ágyúkhoz és több törőszerszámokhoz valókat húszon öt ezret ide szállíttattam Egerbe, még vagyon, a mint referálják a pattantyúsok, circiter ötven ezerig való, a melyeket is mindjárt az ünnepek (pünkösd) után ide szállittatok. Tizenöt bombát és nyolcvan öreg ágyukhoz való golyóbisokat Kürti prédikátor házánál lerakatván a német, azokat is elhozattam... " 48 1706-ban, amikor a körösiek és a kecskemétiek a rácok ellen segítséget kértek, a fejedelem azt írta Bercsényinek, hogy Egerből néhány vastarackot, három mázsa port és ólmot adott nekik. 49 A készletek nagyságára egyéb adatok is utalnak. 1708. április 19-én Rákóczi arra utasította Károlyi Sándort, hogy a harcokhoz Egerből szállítsanak 100 mázsa lőport és ugyanennyi ólmot. 50 1710-ben Rákóczi Szerencsről azért küldte Egerbe Perényi Miklós kapitányhoz Molnár Zsigmond nevű udvari szolgáját, hogy „mindenik álgyú mellett hatvan-hatvan lövést hozzon. " 5I Az 1710. március 27-i kimutatás szerint a várban 55 mázsa 99 font ólommennyiséget írt össze Khun Ignác egri hadszertárnok. 52 A várbeli kovácsműhely fontosságára és a szabadságharc alatti használatára is utalnak adatok. A fegyvergyártás 1709 tavaszán a pénzügyi nehézségek ellenére megindult, mégpedig az 1708-ban szokásba jött módon: a puskacsöveket Bercsényi Miklós szignátiója (utalványozása) nyomán Sréter osztotta ki az ezredeknek, s azok a vidékükön levő mesteremberekkel megcsináltatták a puskákat. Bercsényi írta Ungvárról 1709. március 16-án Csajághy Jánosnak: „...mint hogy még elégséges kész fegyverem nem érkezhetett, azért committáltam. Sréter uramnak 1000 csüet és flintának való acélokat Kegyelmed brigádja számára... Egerben, Gyöngyösön s másutt adgyaztassa meg Kegyelmed, és ha többire érkezhetnek a mesteremberek, az többit is oda küldjék... " 53 Salétromgyártás A salétromfőzés vagy salétromgyártás a salétromnak (káli salétrom: KN0 3 , mészsalétrom Ca(N0 3 ) 2 , nátriumnitrát vagy chilei salétrom NaN0 3 ) termésállapotban való összegyűjtése, kioldása, tisztítása, kristályosítása. A salétrom, mint a puskapor elengedhetetlenül szükséges vegyi alkotórésze a tűzfegyverek elterjedésével vált fontos ipari nyersanyaggá. A salétromfozést Magyarországon a kincstári szervezet irányította és elsősorban falusi, mezővárosi szakemberekkel gondoskodott az alapanyag kitermeléséről. A gyártás módszerei a késő középkorban alakultak ki, s változatlanok maradtak az 1860-as évekig, amikor részint megjelent a chilei salétrom tömeges importja, és feltalálták a lőgyapotot, amely kiszorította a korábbi salétromfőző eljárásokat. A kedvező adottságú tájakon mind a török, mind a Habsburg államhatalom megkövetelte a paraszti salétromszérűk tartását, valamint a félkész salétrom beszolgáltatását. Hazánkban különösen nevezetesek voltak a szabolcsi és debreceni salétromfőzők. 48. HECKENAST Gusztáv 1959. 12. 49. IVÁNYI Béla 1928. 448. 50. ARCHÍVUM Rákóczianum II. 1873. 471. 51. IVÁNYI Béla 1928.449. 52. THALY Kálmán 1888. 353-354. 53. HECKENAST Gusztáv 1959. 128. 113
