Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

Az 1560. évi hadileltár szerint ónból és ólomból 166 és 1/2, négyszögletűre öntött tömb volt a raktárban. Sajnos a tömbök összsúlyát nem lehet utólag megállapítani, de mindenképpen tekintélyes mennyiség lehetett. Ezenkívül 75 db öntőformája is volt a várnak a puskagolyók öntéséhez, és 2 db a szakállas puskák golyóinak készítéséhez. Rendelkeztek egy ún. öregágyú, vagyis nagy kaliberű ágyú golyójának vasnyelű öntőformájával is. A falkonéták golyóit 10 db nyeles és 1 nyeletlen öntőformában állították elő, továbbá 4 db kisebb falkonéta golyó formája is a raktárban állt.

34 Az egri várleltárak tájékoztatnak még a várbeli kovácsműhely felszereléséről. A műhely felszerelésében szereplő tárgyak sejtetni engedik, hogy a kovácsműhely mire volt képes. A várleltárak szerint először 1553-ban, tehát a nagy 1552. évi ostromot követő évben tűnik fel a kovácsműhely, s az ahhoz tartozó felszerelés. Az egri vár 1558. évi leltárában a kovácsműhely felszerelése a következő: „...In officina Fabri Forcipes médiocres 2. Mallei médiocres 3. Incus rostradat I. Incus altera plana I. Malleoli rostrati 2. Folles magni 2. Campagna magna 1... " Az 1560. évi várleltárban a kovácsműhely felszerelése nem változott. Viszont a felsorolás utolsó tétele módosult: Campagna magna sub turrim..." Az a tény, hogy a kovácsműhelyben 1558-ban egy nagy harang volt még, hihető. Az viszont, hogy 2 évvel később ugyanazt a harangot a kovácsműhely felsorolásában a torony alatt, vagy annak közelében említik, már elgondolkodtató.

35 Ezt a harangot már 1557-1558-ban szóvá tette a várvizsgáló bizottság. A bizottság javasolta, hogy a 40 bécsi mázsa (2240 kg) súlyú repedt harangból öntsenek 3 vagy 4 kisebb sugárágyút, mert ezekre nagy szüksége van a várnak.

36 Verancsics püspök 1559. április 2-i levelében azt javasolja, hogy a harang ércét ágyúöntéshez használják fel. Az 1564. március 20-28. között készült várleltárban már nem található utalás a harang meglétére, csak a „nagy harang ütője" van meg, a gondnok háza alatti boltozatban.

37 Valószínű, hogy a harangot 1558-1564 közt beolvasztották, de arra nincs adat, hogy abból ágyút öntöttek volna Egerben vagy máshol. Az 1562-es leltár szerint a kovácsműhely felszerelései közt 2 nagy üllő, 2 öreg verő, 2 közép verő, 2 fogó, 2 fúvó, 3 szítóvas, 1 új vaslapát, 4 fogóvas szerepel.

38 A vár 1564. évi leltára alapján a kovácsműhely felszereléséhez tartozott 2 üllő, 2 nagyobb kalapács, 3 kisebb kalapács, 4 lyukasztó kalapács, 4 vasdarab, 6 vastartály, 3 vaspálca, 4 fújtató, 1 fogazott vasdarab, 1 élező kő, 1 vaslánc, 2 kocsihoz való fakerék.

39 Összehasonlítva az egri kovácsműhely felszerelését e korszak más műhelyeivel, kiderül, hogy Egerben több és változatosabb munkát végezhettek. 1591-ben a király Prépostvári Bálintot nevezte ki az egri vár főkapitányának. A várban végzett építkezéseiről 1594-ben felvett várleltár is megemlékezik röviden, amelyek között a kovácsműhely is szerepel: „Officina pro fabro, in qua continentur follis novus Nro. 1. ". Valószínűleg ő készíttetett új fújtatót.

40 34. SUGÁR István 1975. 120. 35. A kovácsműhelyben 2 közepes nagy fogó, 3 közepes kalapács, 1 hegyes végű üllő, 1 másik sima üllő, 2 görbe végű kalapács (valószínű formázókalapács), 2 nagy fújtató, 1 nagy harang található. - KOZÁK Károly 1981. 139. 36. ILLÉSY János 1894. 217. 37. DÉTSHY Mihály 1964. 5. 38. SZABÓ Károly 1881. 759. 39. LÉNÁRT Andor 1990. 48-60. - DIV. LUK. TA. 120-81. 40. KOZÁK Károly 1981. 140. 111