Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)
Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben
sát, s egyben kérte, hogy a „puchsengiesser" -X (ágyúöntőmestert) Murányból küldjék Egerbe ágyúöntés végett „gegen Erlau zu giessung geschütz daselbst verfügen" 1 * Az a tény, hogy Egerben a várban, a helyreállított „ágyúház"-ban ágyút kívántak önteni, nem meglepő, mert az egri várban már 1552-ben is öntöttek ágyút. Az ágyúöntőmester Johannes Fayrich volt, aki a karinthiai Laybachból került a várba. Az ő zsoldja és járandósága volt a legmagasabb: 20 magyar forint készpénzfizetés mellett teljes ellátást kapott. Az irányítása alatt öntött ágyúk mázsája után 2 forintot kapott, azzal a kikötéssel, hogy az ágyúöntés ideje alatt nem járt neki zsold. Fayrich mester öntött is egy 10,5 mázsás falkonétát a vár részére, amellyel annyira meg voltak elégedve, hogy a két és fél hónapig tartó öntés alatt is fizettek neki, sőt még többet is, mint amennyi a fizetéséből erre az időszakra járt volna. Ezenkívül az ostrom idején - 1552-ben elvégezte az ágyúk szükséges javítását is. Egyébként Fayrich ágyúöntő mellett még 9 tüzér vagy pattantyús, vagy ágyúmester és egy segéd - akik a vár állományához tartoztak - éltek a vár falain belül. A tizenkettedik tüzér, Cherney Benedek, a segélycsapatokkal érkezett a várba. 29 A jelek szerint Bornemissza Gergely az egri várban kívánt ágyút önteni az általa helyreállított ágyúházban. A kutatók közül Sugár István azon a véleményen van, hogy még az 1555. március 12-én felvett hadileltárban sem szerepelnek azok az ágyúk (6 nagyobb falkonéta és 2 mozsárágyú), amelyeket Bornemissza megrendelt. A leltárban viszont szerepel egy új bombarda, amely 5 kg-os ágyúgolyókhoz készült. Sugár szerint - adatok hiányában - nem tudható, hogy ez a löveg Bornemissza kapitánysága (1553. március 13.-1554. október) alatt, vagy után került-e Egerbe. 30 Végül is az eddig feltárt levéltári források szerint nem igazolható, hogy 1552 után öntöttek-e ágyút Egerben. Az viszont tény, s igen elgondolkodtató, hogy a drezdai Zwingerben őriznek egy olyan kis méretű, s az egri várból származó ágyút, amelyet 1554-ben Bornemissza Gergely öntetett. 31 Véleményem az, hogy ez a kis méretű bombarda azonos lehet az 1555. évi hadileltárban szereplő új ágyúval, amelyet Bornemissza minden valószínűség szerint Egerben öntetett. Az egri várbeli öntőműhely létezésére, működésére további közvetett adatokat tartalmaznak az egri várleltárak, valamint a leltárakban tételesen felsorolt ón- és ólomtömbök, illetve különböző öntőformák. Az 1553. évi hadileltár szerint a kézi puskák és szakállasba való golyók öntéséhez különböző tömbökben, táblákban, karikákban és huzagolt kötegekben 200 bécsi mázsa (11200 kg) súlyú ólmot tartottak raktáron. A golyóöntő szerszámok közül 130 db, fába ágyazott golyóöntő formával, 2 db vas öntőkanállal és egy „furisorium"-mai rendelkeztek, amely egy öntöltő öntőformával azonosítható. Mindezeken kívül a falkonéták golyóinak öntéséhez 3-3 db fémből, illetve fából összeállított öntőformájuk volt. 32 Az 1555. évi hadileltár szerint 280,5 bécsi mázsa (15708 kg) ón- és ólomkészlettel rendelkezett a vár. Az ágyúgolyók öntéséhez 10 öntőformájuk volt, s ebből 9 db a falkonéták, 1 db pedig a nagyágyúk golyóinak öntésére volt alkalmas. A különböző puska- és szakállasgolyók öntésére 191 db formájuk volt, de szerepelt még egy másik tétel is, abból viszont nem deríthető ki, hány darabból állt. 33 28. SUGÁR István 1984. 86. 29. SUGÁR István 1981.49. 30. SUGÁR István 1984. 88. 31. Szerző saját maga két alkalommal látta ezt az ágyút, 1972-ben és 1975-ben a Zwinger állandó kiállításán. 32. SUGÁR István 1975. 112. 33. SUGÁR István 1975. 116. 110
