Agria 29.-30. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1993-1994)

Csiffáry Gergely: Hadiipari létesítmények a XVI–XVIII. századi Egerben

2. kép. 1509-ben öntött ágyú az egri Vármúzeum kiállításában. Szederkényiné Kovács Éva felvétele működésének, s annak egyik máig megőrzött emléke, másrészt ez az ágyú azon kevés tárgy egyike, amelyet Egerben a XVI. századi török elleni harcokban, kétséget kizáróan használtak. A egri várszámadások tanúsága szerint 1553-1554-ben készült el az ágyúház, azaz a „domus bombardorum", valamint a belső vár nagyobb kapubástyája, az ún. Varkochkapubástya és az istálló tetőzete.

26 Az ágyúház elnevezés a régészetileg igazolható öntőműhelyre, illetve a más forrásokban szereplő kovácsműhelyre vonatkozik. Bornemissza Gergely, mint egri várkapitány, az 1552-es ostrom után nagyon erősen szorgalmazta az egri vár hiányos ágyúparkjának kiegészítését. Kérésére a király 1553. augusztus l-jén és 2-án úgy rendelkezett, hogy 40 mázsa rezet szolgáltassanak ki az ostrom alatt megsérült egri bombardáknak a török ágyúgolyók felhasználására alkalmas, nagy kaliberű ágyúk öntésére.

27

1554. április 19-én Bornemissza Besztercebányára küldött az ágyúkhoz szükséges rézért, majd pedig áprilisban a murányi ágyúöntödéhez. Miután nem teljesítették az uralkodó parancsát az ágyúk öntéséhez szükséges réz kiadásáról, megismételte kérését a királynál. Erélyesen sürgette a 30 mázsa réz kiutalá26. SUGAR István 1984. 76. 27. SUGÁR István 1984. 79. 109