Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

B. Hellebrandt Magdolna: Heves megye kelta kori régészeti leletei

található áttörés valószínű a sírbatétel előtt történt azzal a céllal, mint a kardok behajlítása, azaz használhatatlanná tették. A dárdahegy (27. kép 4.) 50 cm hosszú „páncéltörő", valószínű speciális szúró fegyver volt. Hasonló a szekszárd-baktai,

76 melyet Hunyady a LT D-be sorolt.

77 A vas kés hasonlít a kőszegi

78 és a somlyói

79 darabokra. Manchingban is van,

80 ez is, mint a többi párhuzam, egyélű. A pajzs fogó analógiáját láthatjuk Pulszkynál,

81 a hasonló szobit Hunyady közölte,

82 és a pilinyi is ilyen.

83 Kardkötőkből is két készlet van, az egyik poncolt, hasonló a mogyoródihoz.

84 Legalább három edény töredéke került elő, mindegyik korongolt. A tárgyak használatának kora a LT С vége, D eleje. Hatvan-Bajpuszta. A leletanyag a DIV-ben van. 1979. július 22-én Szabó János Győző leletmentést végzett Hatvan város határában, a Hatvan-Salgótarján közti út átvág egy dombot, s ennek a város felé eső oldalának aljában, az úttól nyugatra mintegy 150 méterre kerültek elő leletek, melyekről Lehotai László a hatvani Bajza Gimnázium diákja értesítette Németi Gábort, aki a hírt továbbította az egri múzeumba. Az út építésekor a domb átvágása során igen sok sír elpusztult, annyit tudunk, hogy itt egy nagy kelta temető volt, melyből két bolygatott sír anyaga van meg. 1. sír. (11., 12. kép) minden jel szerint hamvasztásos volt. Mellékletei a következők: 1. Tál. (3-10. 28. 29. kép 1.) Korongolt, sötétszürke. Pereménél az edényfal kifelé ível, nyakán egy borda erősíti, vállán árkok között szintén bordadíszítés látható. Füle ovális átmetszetű, a perem fölé magasodik, itt az edény belseje felé eső részen (28. kép 1.) három sorban ferde „S" mintákkal díszített, ezek alatt három kettős ívelt vonal csúcsánál négyszer három kettős kör a minta. Ezek fölött vastag, kör átmetszetű, félhold alakú plasztikus dísz ül, melynek két elkeskenyedő vége stilizált állatfejet mintáz, talán kost, erre enged következtetni a két kerek rátett, kissé domborodó dísz, és az elkeskenyedő arckoponya. Az ép darabnak a száj bemetszésé is kivehető, sajnos, a másik törött, ez a sírban történt fényképen is látszik (11. kép). Omphalosos, melynek átm.: 4,8 cm, Sz. átm. : 31,2 cm, M : 12 cm. A fül alatt kívül (7-9. és 28. kép 4.) és az edény belsejében is díszített (28. kép 2., 10. kép), ugyanazzal az ívelt dupla vonallal, csúcsaiban háromhárom koncentrikus körrel, mint amilyent a szarvacskás állatfejes díszítés alatt az edény belső felén láttunk. A tál restaurált, kissé kiegészített. Ltsz.: 83.5.1. 2. Fazék. (29. kép 2., 13. kép.) Matt, világosabb szürke, korongolt. Pereme a nyakkal együtt ível, nyakán borda erősíti, vállán egy vonal látható, majd az edényfal kiugrik, és úgy ível a hasa. F. átm.: 8 cm, Sz. átm.: 13,8 cm, M: 13 cm. Ezt az edényt Németi Gábor hatvani múzeumigazgató adta át Fodor László régésznek, az edényben levő cédula szerint együtt gyűjtötték. A 12. kép szerint a nagy urnában volt. 3. Urna. (29. kép 3., 14. kép.) Szürke, korongolt, kiegészített, restaurált. Pereme duzzadt, kihajlik. A perem alatt és a vállon árkok között erős bordák teszik teherbíróbbá az edényt. F. átm.: 12,3 cm. Sz. átm.: 21,4cm, M: 29cm. Németi Gábor és Fodor László gyűjtése. A 12. képen törött állapotban látszik. 76. HUNYADY, I. 1942. L. tábla 7. 77. HUNYADY, I. 1944. 120. 78. DARNAY, K. 1904. 344. I. tábla. 79. DARNAY, K. 1906. 62., 13., 12. 80. BITTEL, K. 1980. 234. 81. PULSZKY, F. 1897. 74. kép. 82. HUNYADI, I. 1944. 35. kép. 83. HUNYADY, I. XLIX. tábla 5.; RAPIN, A. 1987. III. típusba sorolta. 78. 126. oldal. 84. Corpus XI. 11. 95