Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

D. Matuz Edit A KYJATICEI KULTÚRA FÖLDVÁRA FELSŐTÁRKÁNY-VÁRHEGYEN Párducz Mihály emlékének Az Egertől ÉK-re, 7 km-re fekvő Felsőtárkány község (Heves megye, egri járás) délkeleti határában, a várkúti menedékház fölött található a Bükk hegység egyik magas pontja, a 668 méteres Várhegy

1 (1. kép). Nehezen megközelíthető, felszíne egyenetlen, legnagyobb részét erdő borítja. Az ÉK-DNy-i irányú, sánccal megerősített telep hoszszúsága kb. 450 m. Két csúcsa van, észak felől tekintve a bal oldali csúcs tengerszint feletti magassága 668 m, a jobb oldalié 661 m. A csúcsokat összekötő nyereg hossza 120-122 m, helyenként csak 6-8 m széles, magassága 651 m. A sáncok által körülvett területek nagysága az ÉK-i részen 50x180 m, a DNy-i részen 80x160 m, letelepedésre a DNy-i, szélesebb, lankásabb, kevésbé lejtős fele volt alkalmasabb (2. kép). Az ÉNy-i oldalán húzódó meredek hegyoldal kihasználásával létrehozott erődítések nyoma ma is látható

2 (3., 4. kép). E terület több korszak: a középső neolitikum, a késő bronzkor, kora vaskor és a XII-XIV. század emberének emlékeit őrzi. Az erődített földvárat a késő bronzkor idején emelték és ebbe építették bele az Árpád-kor idején a kőfalat. Kutatástörténeti adatait már ismertettük,

3 jelenleg Párducz Mihály 1962. október 4-24. és 1964. május 11-június 9. közötti ásatásának leírását és leleteit publikáljuk.

4 Köszönettel tartozom Párducz Mihály né, Dávid Ilonának és az MTA Régészeti Intézetének az anyag feldolgozási lehetőségéért és a rendelkezésemre bocsájtott dokumentációkért. A területet fedő sűrű erdő és aljnövényzet miatt terepbejárásunkkor újabb leletanyag nem került elő.

5 1. A cikk a szerző egyetemi doktori disszertációjának, „Felsőtárkány-Várhegy neolitikus és késő bronzkori kora vaskori telepe" (Szeged, 1986.) késő bronzkori, helyenként átdolgozott és kiegészített részét tartalmazza. A kézirat lezárva: 1991. tavaszán. A neolitikus anyagot feldolgozó rész: D. MATUZ Edit 1984. 13-45. 2. D. MATUZ Edit 1984. 2., 3. kép. 3. D. MATUZ Edit 1984. 13-14., D. MATUZ Edit 1988. 95. 4. MTA Régészeti Intézet Adattár: 17/63, 16/67, 28/78. (ásatási naplók, fénymásolatok, ásatásiés tárgyfotók). Dobó István Vármúzeum Régészeti Adattár 250. (naplók, 10 db fotó, 6 db fénymásolat és felmérési rajz). Az özvegy Párducz Mihályné által rendelkezésemre bocsájtott rajzok, fotók, feljegyzések feldolgozása után a Dobó István Vármúzeum Adattárába kerülnek. PÁRDUCZ Mihály 1963. 299., PÁRDUCZ Mihály 1965. 231., PÁRDUCZ Mihály 1970. 100-102., 5. tábla. A leletanyag a Dobó István Vármúzeumban található, ltsz.: 77.1.1.77.1.801. (őskor), 66.23.1 .-66.23.14. (Árpád-kor.) Az illusztrációs anyag, a rajzos- és fotótáblák (egy-egy kivétellel, amelyek a szerző és Lónyainé Nagy Éva munkái) a Párducz hagyaték felhasználásával készültek. Megköszönöm Dr. Kemenczei Tibornak a feldolgozás során nyújtott segítségét, hasznos tanácsait és lektori munkáját. 5. Szabó János Győző és D. Matuz Edit terepbejárása, 1981. május. 5