Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Nagy Miklós: Két palóc betlehemes játék

Nagy Miklós KÉT PALÓC BETLEHEMES JÁTÉK A magyar nyelvterület egyik legnépszerűbb dramatikus népszokása a karácsonyi betlehemes játék. A mai arculata évszázadok folyamán formálódott ki: kapcsolódva a középkori latin liturgikus misztériumjátékhoz, a 17-18. sz.-i barokkos félnépi játékon át jutott a 19. és 20. századig, amikorra is folklorizálódott szöveg-, forma- és dallamvilága. „A legújabb kori betlehemes játékszövegek kialakulásánál - írja Dömötör Tekla

1 - valószínűleg egyaránt számolhatunk az egyházak, az iskolák kezdeményezésével és a magyar Ízléssel, a folklorizáció folyamatával." Mindezek alapján feltételezhető, hogy eredeti alkotóik többségükben egyházi emberek: papok, falusi plébánosok, valamint iskolamesterek, kántorok, diákok stb. lehettek, melyeknek művei évtizedek hagyományozódási folyamata során gazdagodott sajátos népi elemekkel, azonosult a nép gondolatvilágával, színesedett jellegzetes beszédfordulataival, tréfáival, miközben szájhagyomány útján fennmaradva állandóan formálódott, teljes folklorizáción ment keresztül. Mint élő, funkcionáló vallási néphagyomány a II. világháború utáni években, - csakúgy mint több más vallási tárgyú népszokás - megszűnt a gyakorlatban létezni. Ezért is időszerű életrekeltése, népszerűsítése e méltatlanul háttérbe szorult kedves pásztorjátékoknak. A legrégebbi magyar írásos betlehemi játék szövege éppen palócföldről való. A Nógrád megyei Ecseg község plébánosa Liptay István jegyezte le a 17. sz. végén.

2 Ebben megfigyelhető a játékhoz kapcsolódó 15. sz.-i provancei eredetű Mária legenda, Mária és József betlehemi szálláskeresése és a három napkeleti király megjelenése - ezek ma is az archaikus erdélyi betlehemesek sajátsága.

3 A palóc, de más tájegységek betlehemi játékainál idő múltával elmaradt ez a két említett mozzanat. A 20. század első negyedében azonban új önálló életre kelt, a Szentcsaládot szálláshoz segítő vak, kezetlen lány csodálatos gyógyulásának legendája, mely Manga szerint osztrák vallási szokás hatására,

4 vallási ponyvák népszerűsítésével meglehetősen gyorsan és egységesen terjedtek el országszerte. Az adventi Jézusvárást, a Szentcsalád jelképes befogadását, „Szálláskeresés", „Szentcsaládjárás" Bükkszéken és más palóc falvakban „Kis Jézus kilencegyi" néven ismernek. A szokás az utóbbi években palóc vidéken újabb virágzásnak indult, jelzik ezt az 1989-ben végzett 1. DÖMÖTÖR Tekla 1964. 169. 2. HOLL Béla 1952. 617-629. 3. V. ö. MNT. II. Jeles Napok. Betlehemezés. 4. MANGA János. 1947. BÁLINT Sándor. 1973. 49. 451