Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Nagy Miklós: Két palóc betlehemes játék

gyűjtések,

5 mely szerint csaknem minden faluban egy háznál összegyűlnek az asszonyok karácsony előtt 9 nappal és addig minden este énekelnek, imádkoznak. A palóc ecsegi betlehemesek másik érdekessége, hogy már itt feltűnik az öreg süketségéből adódó félrehallások, félreértések egyik legrégibb, de ma is népszerű, kedvelt szövegmotívuma: „Pastor Secundus Bátor mennyünk el épen Betlehembe Pastor Tertius Bele tehénbe Primus Oda, Betlehembe! Bolond Bet . . ,

6 Ugyancsak jelentős palóc dokumentum a gyöngyösi ferencrendiek könyvtárában talált két betlehemes mise anyaga,

7 melyet 1768-ban a rend orgonistája Georgius Zrunek jegyzett le. Figyelemre méltó, hogy a karácsonyi nagymise keretében a szokásos miserend részei között hol latin, hol magyar nyelven, sőt énekelve, zenélve pásztorok adtak elő az ezidőre formai felépítésben már csaknem teljesen kibontakozó játékot, íme egy részlet az Agnus Dei-ből: „O szelid báránka Már mi elbúcsúzunk bűnöknek rontój a Téged itt hagyunk agy ál békességet Ha elj ossz utánunk. és szép egyességet maj d tej ecskét adunk Kérünk szeretetet Kalácsunk, pogácsunk és örök üdvösséget vagyon gyenge saj tunk. Solo: Dona nobis pacem, dona nobis pacem! Nosza még egy nótát, Gyura Jézusunknak fújjunk, azután pediglen vissza az útra induljunk. Solo: Dona nobis pácem . . . stb." Ez utóbbi szövegrészt a 17. sz.-i Vietórisz-kódexból való ún. „Apor lázár tánca" dallamára énekelték. Rajeczky Benjamin szerint a kézirat zenei anyaga igen vegyes, nem igazi magyaros zene.

8 Ezek a korai palóc dokumentumok, melyek egyben a magyar betlehemi misztériumjáték legkorábbi írásos emlékei, nem jelentik a kezdetet s nem tekinthetők a játékok közvetlen elődeinek, csupán fejlődése egy-egy szakaszának.

9 További sok évtized finomítja a dramaturgiafelépítést a gyakorlat irányában, mint a pásztorok egyenkénti verses belépője, adománykérés célratörő és szellemes beépülése. A 19. századra kialakul az újkori paraszti betlehemes játék. Zenei anyaga sokkal régebbi korokba nyúlik vissza, mint a szövegi emlékek. Rendkívüli heterogén, hisz fejlődésének hosszú útja során sokféle stílussal érintkezett, amint azt a történeti stílusrétegeződés is kimutatja. Zenei anyagában több középkori eredetű ének, zenei elem található: „Csordapásztorok (6. sz.) és még néhány kántálóének, a kiáltásformula, amely régi, európai karácsonyi „eya" örömkiáltás magyar megfelelője

10 5. NAGY Miklós 1987. 94. V. ö. Szűcsi AP. 15/191 d.; 15/191 i.; 15/191 h. Mátraderecskei, gyöngyöspatai gyűjtéseim. 6. V. ö. NAGY Miklós bükkszéki betlehemes töredék. 7. PÁSZTOR Lajos 1950., RAJECZKY Benjamin 1955., MATHIA Károly 1958. 23-30. 8. RAJECZKI Benjamin 1955., SZABOLCSI Bence - BARTHA Dénes 1958. 99-102. 9. DÖMÖTÖR Tekla 1964. 170. 10. RAJECZKY Benjamin 1988. 495-496. 452