Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Fajcsák Attila: A szüret kezdetéhez és befejezéséhez kapcsolódó szokások, hiedelmek

építőjét is: a pásztort, puskával kezében. Ez volt a »szabadulás« jele, a mely minden pásztornál ünnepélyesen, lövöldözés és díszkeleplés között történt, örömünnep volt ez, mert a felelősség terhe leesett ezzel a pásztor vállairól. No meg, másnap reggel beszedhette már a „pásztorbér"-t is."

67 Magyarország egy másik híres borvidék központjában, Sopronban is szertartásos mozzanatai voltak a csőszök bevonultatásának. A hegymesterek, miután a csőszök jelentették nekik a szüret befejezését, engedélyt kértek a tanácstól, hogy a csőszöket visszaköltöztethessék otthonaikba. A hangos puskalövések innen sem hiányozhattak, melyből a közeli falvakban lakók tudhatták, hogy felszabadult a soproni határ, bárki bengészhet. A csőszök nem ritkán vaskos menetben vonultak be a városba. A nem mindennapi eseményt este nagy mulatság zárta.

68 Mint már eddig is tapasztalhattuk a szőlőben sajátos viselkedésformák voltak érvényben. Talán néhány vonatkozásban szigorúbb és kötöttebb, mint máshol. Nem lehetett hát véletlen, hogy számos helyen a hegyközségi articulusokat évente kétszer olvasták fel: Szent György nap előtt, a több hónapos szőlőbeli munkálatokat megelőzően, valamint Szent Mihály táján, szüret előtt.

69 Ez utóbbi esetben nyilván azért, hogy újólag emlékeztessék az embereket az erkölcsös viselkedésre a szőlőben. Aki a helybéli gazdák közül nem jelent meg a felolvasáson, azt pénzbírsággal büntették. A szőlőben tiltott volt a káromkodás,

70 verekedés, szerelmeskedés és minden erkölcstelen cselekedet, mert az tartották, hogy ellenkező esetben a „jó Isten elveszi a termést." Különösen érvényes volt ez a szüret idejére, az átmeneti időszakra. A szőlőben történt kihágásokat koronként más-más módon torolták meg. A16. században például a szüreten elkövetett fajtalanság miatt az illetőt úgymond „Ábrahám kebelébe" tették, azaz kivégezték. A kisebb rendzavarók ellen testi fenyítést alkalmaztak. A büntetések keménysége a későbbiek során fokozatosan enyhült. A 18-19. század fordulóján az enyhébb szőlőbeli káromkodások felett a hegyközség előtt, a súlyosabb, „förtelmesebb" káromkodásért azonban a törvénykezés, bírói joghatóság előtt kellett felelni a bűnösnek. Ekkoriban pálcaütés, vagy pénzbírság volt a büntetés.

72 A régi hegyközségi törvényekből, szőlőhegyi szabályzatokból az is kiolvasható, hogy a szüret befejeztétől február l-ig vagy Szent Gergely napjáig volt engedélyezett a szőlőben vadászni. Aki ezt megszegte, annak súlyos következményei voltak.

73 Ugyancsak ezekben a régi becses forrásokban található az alábbi jogi népszokás is, melyhez hasonlót terepmunkánk során még nem sikerült gyűjteni: „Akár melly attyafi, szomszéd, vagy adósságot szerező Ember, valamely szőlős Gazdának szőlejébül részt, vagy szőlejét foglaltam kivánnya annak Törvényes foltatása szüretnek végeztitül fogva Sz. Gergely Napig nem engettetik, de ennekutánna szőlő munkája magát elől adván, hasonló Törvény Tétel, és foglalás szüretig tiltatik . . ."

74 Egy múlt századi forrásban régi szüreti szokásként szerepel az, hogy a szüreti mulatságon a vendégseregből soha nem hiányozhatott a falu három legöregebb férfia 67. BALOGH Ferencz 1905. 305. 68. SZABÓ Jenő én. 163. 69. ÉGETŐ Melinda 1985. 121., GELENCSÉR József 1988. 50. 70. Vö. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1981. 783. 71. TAKÁTS Sándor 1917. III. 276. 72. A szőlőbeli rendzavarások büntetésével kapcsolatos articulusokat lásd ÉGETŐ Melinda 1985. 72., 82., 87., 91., 102., 108., 111-112., 121., 126., 135-236., 137-138., 141-142., 144., 153., 155., 157., 190. 73. ÉGETŐ Melinda 1985. 137., 146., 156-157., 164. 74. ÉGETŐ Melinda 1985. 167. Hasonló jogi népszokások találhatók még ÉGETŐ Melinda 1985. 129., 150. 439