Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Fajcsák Attila: A szüret kezdetéhez és befejezéséhez kapcsolódó szokások, hiedelmek
és asszonya. 75 Sajnálatos módon nem ismerjük e szokás gyökerét, magyar változatait. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az öregek jelenléte az ünnepi, pontosabban fogalmazva az áldozati lakomán, valamiféleképpen összefüggésbe hozható a szőlő szellemével vagy istenségével. Lehetséges, hogy egy ősi szokás csökevén y ével van dolgunk? Ennek megválaszolását alaposabb kutatásnak kell megelőznie. A szüret az Ószövetségben terménybetakarítási hálaadó ünnep (2Móz 23,16; 34,22. Bír 9,27; 21,19 kk), majd sátoros ünnep (5Móz 16,13), ami a bibliai népek ünnepeinek sorában igen jelentős helyet foglalt el. A kereszténység hatására egykoron magyar vonatkozásban is hasonló volt a helyzet. Ezt már néhányszor felvillantottuk dolgozatunkban. Adatközlőink elbeszéléseiből, szentbeszédeket tartalmazó régi, gyűjteményes kötetekből és énekeskönyvekből kiviláglik, hogy az elmúlt évszázadok során rendszeresen tartottak a hazai egyházak ún. „bő termésérti hálaájtatosságot", misét aratás és szüret előtt vagy azt követően. Az aratás után a közelmúltig tartott a magyar evangélikus egyház hálaadó istentisztelet. A szüretet ezzel szemben már régóta nem ünnepli. 76 Nézetünk szerint azért, mert a filoxéra vész után a szőlőtermő vidékek területe kisebbre zsugorodott, borvidékek tűntek el - lehetséges, hogy ez az evangélikus vidékekre még inkább érvényes -, a szokáshordozók életében gyökeres változás ment végbe stb., s ennek következményeként nyilvánvalóan a vonatkozó egyházi és világi hagyományok, szokások is jelentősen átalakultak vagy megszűntek. 77 Október vége felé, november elején a Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye református gyülekezetei régi szokás szerint napjainkban is megtartják az új bori úrvacsoraosztás szokását. Ilyenkor a szőlőtőkéről szóló jézusi példázatot olvassák fel a bibliából. Természetesen a hálaadás különös hangsúlyt kap a bő termésért és az őszi munkák befejezéséért tartatott istentiszteletben. Egyébként évente hat alkalommal van úrvacsoraosztás, s ezek közül ez az egyik! 78 Terepmunkánk során tudtuk meg, hogy Egerben egykoron a nagyobb szőlőbirtokkal rendelkező gazdák, buzgó katolikusok lévén, nemegyszer szüreti misét mondattak „azér', hogy a jó Istennek megköszönjék az áldását, a bő termést." A jeles egri poéta, Mindszenty Gedeon plébános-alesperes az 1860-as években elhangzott szüreti beszédét így kezdi: „Annyi édes remények, annyi meleg óhajtásnak tárgya a szüret, küszöbünkön áll. A bércek, melyeken Isten áldása most oly bőven piroslik, hónap már örömtüzeitektől fognak lángolni, örömdalaitoktól fognak visszhangozni . . . És az egyház, a ti anyátok, mely tavasszal megszentelé szőlőiteket, mely az ég harmatát kére venyigéitekre, most, most áldását adja örömeitekhez . . ." 79 A főegyházi hitszónok beszédében nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy az öröm és a keresztény ember nem zárják ki egymást. Óva int: a vad tánctól, mely eddig is már sokak halálát okozta, a mértéktelen ivástól, amelynek igen gyakran szélütés az eredménye. Példát hoz fel arra is, hogy a bor okozta mámorban, mint kártyázták el sokan a verejtékkel szerzett vagyonukat. Mindszenty beszédében végezetül a híveket mértéktartó és becsületes életre inti. 80 A szüret idején tartott hálaadó istentisztelet nézetünk szerint a szokáskör fontos mozzanata, szerves része volt, ami egyben emelte a szüret ünnepi jellegét. Erről itt és most kellett szólnunk, mivel ezt a korábbi vizsgálódások figyelmen kívül hagyták. 75. MAJER István 1857. 305. 76. SZABÓ Gyula debreceni evangélikus lelkész szíves közlése. 77. A szokások és rítusok átalakulásának, változásának problematikájához lásd bővebben ШVÁRY Zoltán 1969. 163-181. 78. KÁDÁR Zsolt egri református lelkész szíves közlése. 79. MINDSZENTY Gedeon 1872. 351-352. 80. MINDSZENTY Gedeon 1872. 352. 440
