Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Fajcsák Attila: A szüret kezdetéhez és befejezéséhez kapcsolódó szokások, hiedelmek

szedett szőlőből nyert bor esetleg megnyúlósodik."

40 Megbízható levéltári források szerint Kőszegen a 18. században a helyi tanács nem egyszer döntött úgy, hogy a szokástól eltérően nem pontosan Orsolya napra tűzte ki a szüret kezdetét, hanem az új holdtól függően korábbra vagy későbbre.

41 Természetesen mindez csak akkor volt így, ha a szokatlanul jó időjárás miatt nem kezdték el az érett gerezdek szedését néhány héttel korábban. Számos, egymástól távoli helyekről vannak arra vonatkozóan ismereteink, hogy a szüret megkezdése előtti vasárnapon tartottak szüreti felvonulást, azt követően pedig bált.

42 Mivel a szüreti bálozás és az azt megelőző felvonulás

43 vizsgálata egy terjedelmesebb dolgozat kereteit kívánja meg, ezért ezzel egy későbbi munkánkban foglalkozunk. Végezetül még egy szüretkezdő szokás. Egy idős egri adatközlő mesélte, hogy az édesapja, akinek két hold szőlője volt, a szedés megkezdése előtt levette kalapját és imádkozott. A szüretelők csak ezután kezdhették meg a munkát.

44 A szüret kezdőnapjának vidám hangulatát az eseményekben szegényesebb szedőnapok hetei váltották fel. Végül elérkezett a záró nap, amelyik a kezdő naphoz hasonlóan, ünnepélyes hangulatával méltó befejezése, koronája volt a több, mint féléves szőlőbeli munkálatoknak és a szőlő metamorfózisának. Ezen a napon a nagybirtokokon a gazdának ismét szép számmal voltak vendégei. Apor Zsuzsanna 1725-ben írja a következőket egyik levelében: „ . . . méltóztassék Nagyságod az én számmal a gyermekeket köszönteni s valóban várnám a szüretre ő kegyelmeket s az szüret végin egy pár tánczra . . ,"

45 A híres, grófi származású Zichy család számadáskönyvében szerepel, hogy az 1760-as évek közepén a várpalotai szőlőbirtokukon az Öreghegyen épült egy présház, „benne többek közt egy nagy szoba nyári és szüreti mulatságokra."

46 Hogy miként zajlott le hajdanán ilyen nagybirtokos nemesi családoknál a szőlőben a szüreti mulatság, arról részletesen szólnak a 19. századi források.

47 A szüret utolsó napját a Tokaj-Hegyalján régen „végzés"-nek nevezték, melyet Mádon „végzéstánc"-cal Tállyán pedig „szüreti mulatság"-gal fejeztek be.

48 Kalotaszeg alszegi falvaiban a szüreti tánc régebbi keletű, mint a századunk közepe táján divatba jött szüreti bál. A szüreti tánc általában október 6. és 20. között volt a szedés befejezése után, akkoriban, amikor még az egész falu egy napon szüretelt. A mulatozás már a szőlőben elkezdődött. „Zenészt nem kellett hívni, hiszen ilyenkor négy-öt banda is járta a szüreteket. Végiglátogatták a szüretelő családokat, mindenkihez odamentek »köszönteni«. Kaptak egy-két kiló szőlőt, amit egy kosárba vagy cseberbe gyűjtöttek. Amikor érkeztek a zenészek, leálltak a munkával, megkínálták őket, a fiatalok táncoltak néhány párt, majd a gazda húzatott magának néhány hallgatót.'" A legények ebéd után egy zenekar kíséretében bevonultak a faluba, egy az általuk már 40. BÉL Mátyás 1984. 431. 41. SZÖVÉNYI István 1965. 261. 42. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár 2985., 4014., 5561. KRISTON VÍZI József szíves szóbeli közléséből tudjuk, hogy a Kecskemét környéki falvakban is a szüret előtt tartottak bált. 43. A szüreti felvonulás maszkos dramatikus mozzanataira, főként Tokaj-Hegyaljára vonatkozóan, lásd a következő alapvető munkákat: ERDÉSZ Sándor 1957. 5-15., ÚJVÁR Y Zoltán 1971. 419-436., 1975. 70-92., 108-109., 1983. 184-241. 44. Saját gyűjtés. ROMÁN Lajosné KÁLLAY Rozália Eger, 1920. IX. 4. 45. APOR Péter 1903. II. 179. 46. SZÍJ Rezső 1960. 151. 47. D'Artagnan 1900. I. 466-481., VAY Sándor én. 188-196., Eger, 1873. október 23. 342., ZOLTÁN József 1963. 187-190. 48. ERDÉSZ Sándor 1957. 7-8., BAKOS József 1959. 23., Magyar Néprajzi Lexikon 1982. V. 134. 436